Szextett két-három részben. Három nő és három férfi, ez egy szextett – bár a szerepek meglepően cserélődnek ezen a viharos éjszakán. Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus – és csak reménykedni lehet, hogy sok félreértés és félre...izé után minden jóra fordul.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét. A Vági Bence rendezésében és koreográfiájával megvalósuló előadás a kortárs táncot és a cirkuszművészetet ötvöző zsáner, a cirque danse újabb lehetőségeit feltárva keresi az emberiség aggodalmait kifejező éteri mozgásnyelvet. Míg a My Land (2018) a szülőföld erejéből építkezett, az időn és téren átívelő szeretetről mesélő Solus Amor (2020) után az IMA (2022) a csend teremtő erejét idézte meg, addig a Paradisumban a természet uralta világot átfonó „életanyagból” organikusan formálódik meg az új lény, akinek nincsenek emlékei, fájdalmai és hiedelmei, mozdulatai ösztönösek. Stroboszkóp és erős fényhatások használata miatt az előadás megtekintését arra érzékeny nézőink számára nem ajánljuk. Előadja: Demissie Efraim, Yevhen Havrylenko, Kateryna Larina, Andrii Maslov, Sergii Materynskyi / Fehér Ádám, Seguí-Fábián Eszter / Ignácz Ivett Társlátványtervező: Kasza Emese Próbavezető: Horváth Zita Kreatív munkatárs: Holp Nándor, Schlecht Aliz, Várnagy Kristóf Technikai vezető, reptetéstechnikai szakértő: Vladár Tamás Produkciós menedzser: Szabó Zsófia Társkoreográfus: Horváth Zita, Illés Renátó, Zsíros Gábor
Párizs, 1944. augusztus 25. A „fény városa” felett még horogkeresztes zászló. Németország ugyanakkor már minden fronton vesztésre áll. Harmincezer fős francia felszabadító hadosztály közeledik. Von Choltitz tábornok csapdába kerül. Mindössze kétezer katonája van, ám ha elveszíti Párizst, a háborút is elveszíti. Hitler parancsba adja neki: aknázza alá és robbantsa fel a francia fővárost. Kétmillió civil élete a tét. Choltitzot ugyan kétely és lelkiismeret-furdalás gyötri, de nem lát más kiutat. Egy órával azelőtt, hogy kiadná a végzetes parancsot, egy titokzatos svéd diplomata, Nordling jelenik meg Choltitz szobájában váratlanul, hogy meggyőzze, és lebeszélje a tábornokot kegyetlen tervének végrehajtásáról. Vitájuk Choltitz döntéséről elkeseredett párbajjá változik. Mit tegyünk egy kiúttalan helyzetben? Behódoljunk-e az elnyomásnak, ha családunk élete a tét? Mi minden múlik egyetlen emberen? A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától. A Diplomácia feszült lélektani krimi, mely a mindannyiunk számára egyik legégetőbb kérdést járja körül: mit jelent helyesen és emberhez méltóan dönteni az életben.
"Egyikünk sem tökéletes, és bizony mindannyiunknak vannak titkai... Nem vagyunk hibátlanok... De a valóság józan fanatikusai vagyunk, és a jó kompromisszumok robotosai." Pánczél GyörgyA VIT, a Tolbuchin és Lenin körút, a Traubi szóda vagy a kocka Lada hallatán sokan talán nosztalgikusan gondolnak a korszak Budapestjére. Egy akkori táncházról, Ki mit tudról szóló felvétel láttán, elvarázsol, ugyanakkor megmosolyogtat az alulvilágított, monokróm, lelkes naivitás. De Pintérnél ne számítsunk andalító nosztalgiára! A kíméletlen pontossággal elmesélt történetet látva hol összeszorul a gyomrunk, hol könnyezve nevetünk, miközben a népzene és a kor underground muzsikája szól. Fontos, de mindig is került és "titkosított" témát feszeget és dolgoz fel ezúttal a társulat: az ügynöktémát.
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával és két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő, az inas, a komornyik, a szobalány legalább olyan színes egyéniség, mint a ház urai.A fent és a lent ellenétére épülő televíziós komédia-sorozat után itt a színpadi változat, melyben az immár kultikus karakterek tovább űzik szenvedélyeiket, ki a pénz, ki a szoknyák irányában. Az adaptációt készítette az 1. évad alapján: Jimmy Perry, David Croft, Roy Gould, Penny Croft
Vannak dalok, amelyek többet jelentenek puszta zenénél: emlékeket őriznek, érzéseket keltenek életre, és generációkat kötnek össze. Az Apostol zenekar Budapesten, a MOMkult színpadán idézi fel azokat az örökzöld slágereket, amik nélkül – ahogy a dal is mondja – "Nem tudunk élni!"Meghitt élő koncert vár mindenkit, ahol a közös éneklés és a nosztalgia varázsa tölti meg a termet.
Km.: Orbán Bori (ének), Babindák István (klarinét), Kádár Dávid (gitár), Makk András (gitár), Louis Reincke (nagybőgő)vendég: Pánczél Kristóf (zongora) Orbán Bori és a Valami Swing együttműködése csaknem egy évtizedre nyúlik vissza. Új, 2024-ben megjelent lemezükre Chanter la vie, l’amour címmel válogatták össze a kedvenc közös dalaikat, amelyekben a sanzon, a jazz, a swing és a manouche keveredik. Orbán Bori világa, a sanzonos, Piafos, különleges hang, és a Valami Swing sajátos, gypsy jazzből táplálkozó, virtuóz hangzásvilága harmonikus egységben szólaltatja meg a régi és új dalokat, őrizve és megelevenítve a bennük továbbélő varázslatos világot. A koncerten meghívott vendégként zongorán játszik Orbán Bori állandó zenei partnere, Pánczél Kristóf.
Grieg: Holberg-szvit, op. 40Liszt: Csárdás macabreVeress: Öt zongoradarabVeress: Zongoraszonáta Brahms: Variációk és fúga egy Händel-témára, op. 24
Kézdy Luca a hazai jazz- és kortárs zenei élet egyik legegyedibb hangú hegedűművésze. Játéka egyszerre meditatív és szenvedélyes, improvizációval, elektronikával és finom textúrákkal szőtt zenei utazás, ahol a műfajok határai elmosódnak. Szólóestjén a jazz, a kortárs zene és az improvizáció határain kalandozhatunk vele együtt – minden pillanatban valami új és megismételhetetlen születik. A klasszikus zenei képzettséggel is rendelkező Kézdy Luca 2006-ban alapította saját trióját, a Santa Divert, emellett olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint Chris Potter, Stefano Di Battista, Sunna Gunnlaugs, Lantos Zoltán vagy Márkus Tibor. Koncertezett már az összes fontosabb hazai fesztiválon és klubban, de számos külföldi jazzfesztiválon is fellépett, amilyen például a Chelsea Music Festival, a Sparks & Visions Jazz Festival vagy a Gaume Jazz Festival. 2019-ben Artisjus-díjjal ismerték el. Első, Home című szólólemeze 2022 decemberében jelent meg, amit 2023-ban az Opus színpadán bemutatott Unseen Landscapes követett; ezekkel egyidőben, azonos címmel nyílt meg első és második önálló kiállítása.
A Szenthelyi-növendékek bemutatkozása Csajkovszkij: Emlék egy kedves helyről, op. 42 » 1. MeditációHankó József (hegedű)Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 » 1. Allegro moderatoKállai Lajos (hegedű)Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 » 2. Canzonetta. Andante, 3. Finale. Allegro vivacissimoUjváry Menyhárt Zsófia (hegedű) Verdi: Non tʼaccostare allʼurnaCsajkovszkij: Don Juan szerenádja, op. 38/1Falvo: Dicitencello vuieSzenthelyi Krisztián (ének)Saint-Saëns: Bevezetés és rondo capriccioso, op. 28ifj. Mága Zoltán (hegedű)Paganini: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 » 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituosoMiczura Erik Denton (hegedű)Rossini: A sevillai borbély » Nyitány Virtuozitás, szenvedély és fiatalos lendület találkozik a legújabb hegedűs generáció hangversenyén. Csajkovszkij, Saint-Saëns és Paganini műveivel a romantikus hegedűirodalom különböző arcai jelennek meg: lírai dallamok, sodró lendület és bravúros technikai kihívások váltják egymást. A koncerten közreműködő MÁV Szimfonikus Zenekart az idén 75. születésnapját ünneplő Szenthelyi Miklós, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kossuth- és Liszt-díjas oktatója vezényli, aki már több mint ötven éve ad életre szóló útmutatást a tehetséges növendékeknek – ennek eredményéből kaphat ízelítőt a közönség. Az est vendégművésze fia, Szenthelyi Krisztián énekművész, aki olasz és orosz dalokkal gazdagítja a műsort.
Km.: Julien Tassin (gitár), Manuel Hermia (szaxofon), Chris Joris (ütőhangszerek, dob) Julien Tassin, Manuel Hermia és Chris Joris akusztikus triója a kortárs blues, a jazz és az afrikai zene segítségével alkot meg egy lírai és mélységesen kifejező hangzást, amely azonban egy szemvillanás alatt képes átcsapni az atonalitás és a káosz világába. Kompozícióikban a ritmus és a groove gyakran központi szerepet kap, hogy aztán a zenei párbeszéd más elemeinek adja át a helyét – az állandóan változó interakció egy percre sem ereszti a hallgató figyelmét. A trió zenéje emellett spirituális, érzelmi dimenziókat is hordoz: a fény mindig győzedelmeskedik a sötétségen, a káosz pedig, ha küzdelmesen is, de szépséggé alakul. Midnight Sun című debütáló albumuk 2024 decemberében jelent meg az IGLOO Records kiadásában, a következő évben pedig a lemezen szereplő nyolc darab továbbgondolt változatát élőben is rögzítették.
A Hagyományok Háza népi kézműves szakmai képzéseinek zárókiállítása (2024–2026) A kiállítás a Népi kézműves szakképzés, nemezkészítő, kosárfonó, takács, szőnyegszövő mesterségeit elsajátító 30 hallgató munkáin keresztül mutatja be az intézmény szakmai oktatásának sajátosságait, nyomon követve azt a komplex folyamatot, amely a technikai fogások elsajátításától az aprólékos tárgytervezésen át a kézműves tárgy elkészítéséig vezet. A kiállítás célja emellett, hogy a most szakmai vizsgázó, immár kézműves alkotók bemutatkozása felkeltse a nagyközönség érdeklődését is a népi kézműves mesterségek iránt, akár mint leendő hallgató, akár mint a tárgyak mindennapi használója. A bemutatott alkotásokat két külön térben, három alapgondolat köré csoportosították:- Szálak és Rétegek: A védettség tereinek és az alkotás kapcsolata (Halmos terem)- Ritmus és Rend: A kézműves folyamat meditatív ereje (Halmos terem)- Útravaló: A népi tárgyalkotás oktatása és helye a modern életünkben (Borbély terem) A kiállítás központi üzenete idén is a fenntarthatóság: bemutatja, miként ad választ a népi kultúra hulladékmentes szemlélete korunk környezeti kihívásaira. Látogatható: 2026. június 12. - szeptember 20. (kivéve: július 20. - augusztus 3. között zárva)
Alkotók: Blue Noses, Borsos Lőrinc, Luchezar Boyadjiev, Csákány István, Esterházy Marcell, Endri Dani, Fogarasi Andreas, Drozdik Orshi, Gellér B. István, Gerber Pál, Oto Hudec, Kaszás Tamás, Keresztes Zsófia, Kristof Kintera, Kisspál Szabolcs, Lakner Antal, Ciprian Mureşan, Nam June Paik, Jevhen Nyikiforov, Puklus Péter, Gentian Shkurti, Societé Realiste, Szacsva Y Pál, Olekszij Szaj, Szalai Tibor, Szombathy Bálint, Várnai Gyula, Waliczky Tamás, Peter WeibelA Ludwig Múzeum gyűjteményében számos olyan kortárs alkotás található, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak vagy a jelent – valamilyen szempontból – a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik, gyakran valós problémákra irányítva a figyelmet, legyenek azok társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, tudományos vagy technológiai jellegűek.A sötét/fekete tükör eredetileg a mágikus gyakorlatok körébe tartozó jóslóeszköz volt, amely titkos, rejtett tudást és tisztánlátó képességet jelentett a felhasználó számára, napjainkban azonban a black mirror fogalma alatt többnyire a digitális készülékek képernyőit, a kijelzőket és azok diszfunkcióit, az eszközök „kifagyását” értjük – átvitt értelemben a kikapcsolt, sötét képernyő a jelen torz önképét mutatja felénk, ennyiben a technológiai önreflexió metaforájaként működik.A kiállítás, mely egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető, néhány meghívott alkotó mellett elsősorban a Ludwig Múzeum gyűjteményére támaszkodik, és azon keresztül térképezi fel a hazai alkotói közeg elmúlt évtizedeinek disztópikus művészi feltételezéseit, gondolatkísérleteit.
Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása. Képzeljük el, hogy félrevonulunk a természet egy nyugodt szegletébe, egy kertbe, ahol már nem a társadalom zaja diktálja a gondolatainkat. Ebben a békés, figyelmes csendben a test megnyugszik, a lélek kisimul. Ahogy elmerülünk ebben a jelenlétben, az idő fogalma lassan értelmét veszti. Ekkor nemcsak szemléljük a természetet – részévé válunk. Ez a természetes, a modern ember számára ritka, mégis mélyen ismerős állapot: a teljes belefeledkezés, a flow. Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) francia–svájci filozófus, író és zeneszerző a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, „Vissza a természethez!” jelszava a felvilágosodás kritikájaként született meg. Úgy vélte, hogy a civilizáció fejlődése eltávolította az embert eredeti, természetes állapotától, amelyben még erkölcsösebb, szabadabb és boldogabb volt. Rousseau szerint a természet nemcsak menedék, hanem az ember erkölcsi megtisztulásának forrása is. Viszonya a növényekhez, természethez mélyen romantikus: sok művében megjelenik a növénygyűjtés szeretete, például amikor botanikai sétákat tesz, és ezek során harmóniát, nyugalmat talál. Számára a természethez való visszatérés egyfajta lelki és erkölcsi újjászületést jelentett. A virág- és növényábrázolások nem csupán díszítőelemek: tükrözik a közösségek világképét, hitét és a mindennapi élet ritmusát is. A motívumokban ott él a környezet közvetlen tapasztalata, a falusi kertek virágainak formavilága, ugyanakkor felismerhetők bennük a különböző kertkultúrák hatásai is. A reneszánsz és barokk kastélykertek dísznövényei, a kolostorok gyógyfüves udvarai, sőt a városi polgárság virágos kertjei mind gazdagították a paraszti díszítőművészet motívumkincsét. Így a népi kertkultúra nem zárt, hanem befogadó és átalakító közegként működött: a hagyományos növényvilág mellé új formák, színek és jelentések társultak, amelyek a hímzéseken, faragásokon vagy festett bútorokon is megjelentek. Az öt évszázadot átívelő kiállítás mintegy 120 tárgyat vonultat fel, amelyeket a természet motívumai kapcsolnak össze. A látogatók megérezhetik a virág- és növénymintás ruhák, bútorok, kerámiák „aromás” múltját. Mit takar a “gyógyító múzeum” fogalma?Tudtad, hogy több nyugat-európai országban az orvosok már múzeumlátogatást is felírhatnak receptre? De mi történik valójában az agyban, amikor egy műtárgy szépsége megérint bennünket? Hogyan jelenik meg a jól-lét és a tudatos lelassulás egy kiállítótérben?A múzeumok ma már nem csupán a kultúra őrzői: egyre fontosabb szerepet játszanak az egészség, a gondoskodás és a közösségek ellenállóképességének erősítésében. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben felfedezzük, hogyan válhat a múzeum a test és a lélek pihenőhelyévé. Az ősi tudásra-gyakorlatra támaszkodva mindig képesek lehetünk megújulni. Kiállításunk a természettel ápolt viszonyunkat kerámiák, textilek, népviseleti darabok, bútorok és faragott tárgyak segítségével tárja a látogatók elé. Tárlatvezetések:március 7., szombat 16:00március 12., csütörtök 17:00március 14., szombat 10:30március 21., szombat 10:30március 26., csütörtök 17:00
A múzeum alapítása óta az intézmény gyűjteménye több mint ezer tétellel gyarapodott. A gyűjteményi kiállítások többnyire meghatározott témára épülő, ill. adott jellegzetességen, sajátosságon alapuló kurátori válogatások.Az új összeállítás a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. A kiállítás időrendjében haladva különálló szekciókra bontva a folyamatosan épülő gyűjteményi anyag keresztmetszetével találkozhatnak az érdeklődők. A Big Bang… egyszerre témapark és adatvizualizáció; egyben a múzeum önreflexiója a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.
Az Exhibition on Screen sorozat újabb évadát – a Buckingham-palota Queen’s Gallery kiállítótermében rendezett kiállítás alapján készült – Canaletto és a velencei művészet című filmmel nyitja, amely egy magával ragadó utazásra hív a híres velencei tájképfestő életébe és művészetébe. Senki sem tudta jobban megragadni Velence lényegét és varázsát, mint Giovanni Antonio Canal, akit Canalettóként ismerünk. A kiállításon bemutatott több mint 200 festmény, rajz és grafika páratlan betekintést nyújt Canaletto és kortársai művészetébe, valamint abba a városba, amelyet mesteri módon örökített meg. A film lehetőséget nyújt arra is, hogy belépjünk két hivatalos királyi rezidenciába – a Buckingham-palotába és a Windsor-kastélyba –, hogy többet megtudjunk a művészről és Joseph Smithről, aki Canalettót megismertette Nagy-Britanniával. A mozinézők XXI. századi „Grand Tour”-ra indulnak, sorra felkeresve azokat a látnivalókat, amelyeket XVIII. századi elődeik is élveztek, és amelyeket Canaletto festményei megörökítettek – a Rialto-hídtól a Szent Márk térig, a Dózse-palotától a Santi Giovanni e Paolo-templomig. A filmben a Királyi Gyűjtemény kurátoraitól és a velencei történelem világszerte elismert szakértőitől kapunk egyéni tárlatvezetést, ami garantálja, hogy közelebb kerülünk Canalettohoz és az őt inspiráló városhoz. Rendező: David Bickerstaff A film adatlapja
angol dokumentumfilm, 93 perc, (12)magyar felirattalA kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Rendező: David BickerstaffSzereplők: David Bickerstaff Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása. A film adatlapja
A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.
LIVE CHAT
Történetünk egy kicsiny, határ menti településen játszódik, ahol a mindennapokat átszövi a félelem, és az 1950-es évek nyomasztó légköre. 1956. október 23-án a helyi hatalom fényűző bált rendez, miközben a felszín alatt már forrnak az indulatok. A fiatalok titokban...
Egy örökzöld történet, amely mind a felnőttek, mind pedig a gyermekek számára, örökérvényű üzenetet hordoz és amely egyúttal tükrözi a gyermeki szellem megőrzésének fontosságát. A kis herceg egy minden generáció számára élvezetet nyújtó mű,...
„Molnár Ferenc klasszikusa, A Pál utcai fiúk talán az egyetlen olyan kötelező olvasmányunk, amellyel a lehető legjobb időben találkozunk az iskolában. Alapkérdései kophatatlanok. Nem lehet elégszer a becsületről, a hovatartozásról, a barátságról, az...
Bár a világ néha félelmetesnek tűnhet – különösen akkor, ha valaki olyan apró termetű és óvatos természetű, mint Malacka –, Micimackóval és barátaival még a legijesztőbb helyzetek is izgalmas kalanddá változnak a Százholdas Pagonyban.
Ott ugyanis egy...
Szinetár Dóra önálló estje.
Ha megkérdik Felíciát vagy Feliciánt, a vándor mesemondót, hogy tudja-e, hol lehet a boldogságra rátalálni, azt válaszolja: a mesékben. Ott buzog a kalandokban, ott pihen a boldog végben. Ő már csak tudja, hiszen mást sem tesz, mint járja a világot, és meséket gyűjt. De nem azért,...
A meseirodalomban szereplő királyok általában kétfélék: vagy jóságosak, és akkor unalmasak, vagy bosszúállók és haragosak, de akkor ijesztőek. Andersen híres császára, akinek egyetlen vágya, hogy különleges ruhája legyen, szerencsére nem ilyen sematikus. Még azokat...
Királyfi van sokféle. Magas, alacsony, vicces, bamba, szelíd, sárkányölő, álmodozó és természetesen legkisebb. A halhatatlanságra vágyó királyfi története talán az egyik legizgalmasabb, legtitokzatosabb népmesénk, melyben a hős bejárja az egész valódi és...
Mi történik, amikor egy családi nyaralást megzavar a hirtelen jött rossz idő? Mit kezdenek a családtagok egymással és önmagukkal a kényszerű bezártságban? Olvasnak? Társasoznak? Tévét néznek? Nem, ők bizony mesélni kezdenek. És nem is akárhogyan! Saját maguk válnak a...
