Programkereső

Programkereső

Színház

Nyolc nő

Játékszín, május 19., 17:00

Furmányos kis komédia a „Nyolc nő". Egy francia kisvárostól pár kilométerre, egy magányosan állóhegyvidéki házban játszódik a történet. A család a külföldön tanuló Susanne, a legidősebb lány hazatérését várja. A békés idillt hatalmas sikoly töri meg. Marcelt, a ház urát holtan találják szobájában, késsel a hátában. A házban lévő nyolc nő az áldozat anyja, felesége, húga, sógornője, két lánya és két háztartási alkalmazottja. A házat közben a hóvihar és a gyilkos teljesen elzárja a külvilágtól! Mit tehet ilyenkor nyolc nő, aki a házban rekedt? Megkezdődik hát az amatőr nyomozás, ami szinte lehetetlen küldetés, mert mindenki hazudik. A gyilkos azért, hogy leplezze magát, a többieknek pedig egészen más titkolnivalójuk van. Tudják, hogy a gyilkos köztük van, de melyikük lehet az?

Játékszín

Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak – kocsmaária

6szín, május 21., 20:00

“Lassan két évtizede figyelem Thuróczy Szabolcs a (magyar) néplélek ismeretéről tanúskodó alakításait Pintér Béla zseniális darabjaiban: organikus, természetes, bio! Az évek során barátságába is fogadott. Mikor először levittem a bucsuszentlászlói kocsmába, húsz perc kellett neki, hogy autentikus szereplőjévé váljon a “kolorlokálnak” Helyi kőművesekkel biliárdozott hosszan, akik észre sem vették, hogy idegen. Aztán írtam egy kocsmaregény-félét és ebből készül most egy monodráma Szabolcs főszereplésével. Keresztes Tamás, kiváló színművészünk, nem mellesleg Gogol: Egy őrült naplójának káprázatos előadója lesz a darab rendezője. A dramaturgia vastörvényeit pedig a nagyszerű Enyedi Éva érvényesíti majd magas színvonalon.” (Bödőcs Tibor) A szerző többször is nyilatkozta, hogy “Thuróczy Szabolcs hangján szól a fejében Oszkár”. Végre eljött az idő, hogy a nézők is meghallgathassák, hogyan. Kocsmaária egy levegővel. Sok nevetéssel, sírással. Oszkár néhol nosztalgikusan költői, néhol sokkolóan ismerős és karcos világa Keresztes Tamás rendezésében elevenedik meg a szemünk előtt.  

6szín

Isteni végjáték

Átrium, május 18., 21., 24., 19:00

Egy este a Mindenhatóval. Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van az Univerzum-projektről, megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit. David Javerbaum tizenháromszoros Emmy-díjas szövegíró, producer, a Daily Show, az Agymenők, a Kominsky-módszer és a Disjointed sorozatok forgatókönyv-írójának darabja a Broadwayn Jim Parsons főszereplésével aratott nagy sikert.

Átrium

Skorpió

Belvárosi Színház, május 20., 19:00

Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látleletet jelünkről és közelmúltunkról. 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsa az a prizma, amely által megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet. A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.

Belvárosi Színház

Vérvörös Törtfehér Méregzöld

UP Újpesti Rendezvénytér, május 21., 19:00

"2195-ben én kezdő rendőrként a Győr-Moson-Sopron Megyei Alispán Úr, Osztojkán Frodó parancsnoksága alatt teljesítettem szolgálatot járőrként. Már akkor is elsivatagosodott a Rábaköz déli régiója, de a nyolcvanötös és nyolcvanhatos főutak csornai hármas keresztútjánál működött még egy akkumulátor töltőállomás, ahova április 23-án, huszonháromóraharminckor riasztottak engem. Akkor már senki nem tartózkodott ott a töltőállomás kezelőjén kívül, de ő mutatott nekem egy felvételt a telefonján, amin én felismertem Sztojka Szvetlánát."

UP Újpesti Rendezvénytér

Koncert

Susanne Lundeng Trio (NO)

BMC - Opus Jazz Club, május 15., 20:00

Susanne Lundeng - hegedűNils-Olav Johansen - gitárPer Oddvar Johansen - dobNorvégia egyik legelismertebb népzenésze, Susanne Lundeng zenei múltja Észak-Norvégia népzenéjében gyökerezik, amelyből hegedűsként, zeneszerzőként, énekesként és zenei szabadgondolkodóként alakított ki nemzetközi figyelemre is számot tartó hangzásvilágot. Triójában két jazz-zenész, Nils-Olav Johansen és Per Oddvar Johansen társaságában indul improvizatív párbeszéden alapuló zenei felfedezőútra. Érzéki dalszövegeiben, festői dallamaiban Lundeng az élet kisebb-nagyobb drámáit és azoknak az emberre és a tájra gyakorolt hatását örökíti meg. Zenéje melankolikus, visszafogott és gyengéd, ugyanakkor viharoktól sem mentes. Pályája során már 13 albumot jelentetett meg, korábban Nordland tartomány népi dallamainak felvételéért elnyerte a Grammy-díj norvég megfelelőjét, a Spellemannsprist.  

BMC - Opus Jazz Club

Дeva x Platon Karataev

Budapest Park, május 16., 18:00

A négytagú Platon Karataev és a szólóelőadóként ismertté vált, koncertjein azonban zenekarral kiegészülő Дeva zenéje elsőre úgy tűnhet, nem sok helyen keresztezi egymást, hiszen ha a dalok eredetére koncentrálunk, teljesen más felállással és eszközökkel készülnek. Mégis van bőven közös az alternatív/art rock csapat és a lágy, ambientes elektronikus zenei előadó művészetében: mindkettejük munkásságát gyönyörű természeti képek szövik át, és arra ösztönzik a hallgatót, hogy a világ zaját hátrahagyva, a mindennapokból kiszakadva lélekben egy ősi földre, vagy akár földöntúli helyekre vándoroljanak.Ezen kívül Дeva és a Platon Karataev is népes külföldi rajongótáborral rendelkezik, és mindketten számos nemzetközi elismerést bezsebeltek már. És ha mindez nem lenne elég, 2024-re mindketten új dalokkal készülnek, amelyekből egészen biztos hallhatunk majd jó néhányat május 16-án a Budapest Park színpadán.

Budapest Park

Horváth Tamás

Budapest Park, május 17., 18:00

A zenész-családban cseperedett Horváth Tamás már kiskora óta dédelgette álmát, hogy az ország legnagyobb színpadain csillogtathassa meg tehetségét. Kitartása, alázatossága és jókedvet árasztó pozitív kisugárzása hamar meghozta a jól megérdemelt sikert: nevéhez olyan ismert slágerek kapcsolódnak, mint a Táncol Velem A Világ, a Fehér Holló vagy a Meggyfa. Nem mellesleg olyannyira a szívébe zárta a Parkos közönséget, hogy minden alkalommal, mikor nálunk játszik, magára tetováltatja a dátumot. Szóval varrathatja magára hamarosan a 2024. május 17-et is!

Budapest Park

Ill Considered (UK)

BMC - Opus Jazz Club, május 18., 20:00

Mély groove-ok és panaszos dallamok, elsuttogott énekek és falakat repesztő csúcspontok: a londoni improvizációs szcéna élvonalába tartozó Ill Considered trió a közönség hangulatára és a helyszín akusztikájára egyaránt reagálva hoz létre egyszeri és megismételhetetlen zenét. Idris Rahman, Emre Ramazanoglu és Liran Donin energikus és megindító zenei világa teljes egészében a pillanatban zajló komponálásra támaszkodik. Dinamikus koncertjeiken a drum & bass, az afrobeat és a spirituális jazz hatásának nyomai egyaránt felfedezhetők, ám a középpontban mindig a groove marad. A trió Vincent de Boer vizuális művész közreműködésével gyakran interaktív audiovizuális előadásokra is vállalkozik.Közreműködik:Idris Rahman - szaxofonEmre Ramazanoglu - dobLiran Donin - basszusgitár

BMC - Opus Jazz Club

Palya Bea és Dafne Kritharas

Müpa (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem), május 21., 19:30

Km.: Orbán György (nagybőgő), Czirják Tamás (dob, ütőhangszerek), Szokolay Dongó Balázs (fúvós hangszerek), Lisztes Jenő (cimbalom), Paul Barreyre (gitár, vokál), Camille El Bacha (zongora, billentyűk, computer), Pierre-Antoine Despatures (nagybőgő), Milàn Tabak (dob) Palya Bea koncertsorozata, a Selymeim 2015-ben indult a Müpában, az énekesnő 2014-es Nő című lemeze inspirálta az Énekesnők a nagyvilágból tematikát, amelynek keretében minden eseményre más-más külföldi vendégszereplő érkezik - a világ közeli vagy éppen nagyon is távoli pontjáról. Ezúttal a görög apától és francia anyától származó, Párizsban született Dafne Kritharas lesz Palya Bea vendége. Kritharas repertoárja az Oszmán Birodalom idején született görög, szefárd zsidó, bosnyák, örmény és török népek dalaiból áll, ezeket a különféle hátterű zenei világokat hozza közös nevezőre. Palya Bea a Selymeim sorozatában a számára jelentős, inspiráló női előadókat, énekes-dalszerzőket látja vendégül, mutatja be a hazai közönségnek. Állt már kurd, zöld-foki szigeteki, vagy épp észt énekesnő is vele egy színpadon. És persze Palya Bea szívében ott van még sok-sok ilyen előadó, tehát ezúttal is egy számunkra talán kevéssé ismert, ám annál izgalmasabb vendég várható. Dafne Kritharas 2018-ban adta ki bemutatkozó albumát (Djoyas de mar), nagyobb figyelmet kapott második lemeze, a Varka pedig 2021-ben érkezett. A szenvedéllyel, fájdalommal teli görög városi folkstílus, a rembétiko a fő csapás, de Kritharas különlegessége, hogy arra a zenei világra és korszakra fókuszál, amikor a görög népzene kapcsolatba került a bosnyák népzenével, az örmény és török zenével, a ladino nyelvű szefárd zsidók tradicionális dalaival. Ezeket az eltérő hátterű világokat hozza össze, és énekel beléjük jazzel, elektronikával teli új életet Kritharas, akinek hangja egyszerre intim, tiszta és szívszorító. A dalok témái a száműzetéstől a szerelemig ívelnek, és a két főszereplő megismételhetetlen közös éneklésére is számíthatunk.    

Müpa

JAZZMŰHELY // Lamm Dávid: Skidaddle

Müpa - Fesztivál Színház, május 22., 20:00

Km.: Bacsó Kristóf (tenorszaxofon), Fekete István (trombita), Barcza Horváth József(bőgő), Snétberger Toni (dob), Danyi Diána, Fellegi Anna (vokál), Vendégek: David Friedman (vibrafon), Dés László (szopránszaxofon), Bende Zsolt (gitár), Zeek (rap) Lamm Dávid télakot vesz. Nem csoda. Kit ne viseltek volna meg a kétezerhúszas évek, a világszerte zajló lehangoló események. Egy művész viszont menedéket találhat a hangok világában. Lamm Dávid meg is alkotott egy új projektet Skidaddle néven. A gitáros-zeneszerzőtől megszokott módon stilárisan és hangzásában is eklektikus műsor született A vendégek sora impozáns, kezdve az ünnepelt veterán vibrafonos David Friedmannel, ám a sor nem ér véget a szaxofonos-zeneszerzőfenomén Dés Lászlóval. Lamm Dávid legutóbb 2020-ban adott hírt alkotói léte aktuális állásáról, amikor szintén a Jazzműhely sorozatban mutatta be Invisible című produkcióját. A Skidaddle szerves folytatása az Invisible-nek, sőt az azt megelőző, 2010-es 1st the 1 (…Then the Other) anyagnak. Az énekhang és a különféle hangszerek, a groove-os és a lírai hangfolyamok, a hagyományosabb jazzfordulatok és a rap most is mind jól megférnek egymás mellett. Az üzenet pedig mindenki számára érthető, hiszen senkit sem hagytak érintetlenül az elmúlt évek világjárvány, válságok, háborúk okozta terhei, amelyeket nem lehet a végsőkig cipelni, muszáj őket letenni és varázsajtót nyitni a szépség felé. Ennek elérésében Lamm Dávid segítségére lesz többek között a nyolcvanéves vibrafonos legenda, David Friedman, aki a New York-i Filharmonikusokkal és a Metropolitan Operával, majd Wayne Shorterrel, Horace Silverrel és Chet Bakerrel közös munkáiban a művészlét legkülönbözőbb magaslatait járta meg. Dés Lászlót nem szükséges bemutatni a hazai közönségnek, ő itthon ért el hasonló magaslatokat. Bende Zsolt gitáros és Zeek rapper régi barátként érkezik. A dalok zöme először lesz hallható élőben, köztük az Autumn Mantra, a Foul és a Glass Jar.

Müpa

Kiállítás

Indiánok. Lelkek. Túlélők. Claudia Andujar fotókiállítása

Néprajzi Múzeum, június 30-ig

Indiánok. Lelkek. Túlélők. címmel Magyarországon először látható Claudia Andujar magyar származású fotóművész munkássága, a São Pauló-i Vermelho Galéria közreműködésével. A kiállítás kihagyhatatlan élmény az etnográfia, a távoli kultúrák és a kortárs fotóművészet kedvelőinek is, miközben az amazóniai esőerdők világáról is megrázó üzenetet hordoz.A Néprajzi Múzeum Magyarországon elsőként ad otthont a 92 éves Claudia Andujar átfogó fotóművészeti tárlatának. Bár a világ számos ismert közgyűjteménye őrzi képeit, és nemzetközi fotográfiai események rendszeres szereplője, munkáit a régióban még kevesen ismerik. Az anyai ágon svájci, apai ágon magyar származású fotográfus 13 éves koráig Nagyváradon élt. A holokauszt elől menekülő, budapesti és bécsi kitérőkkel Svájcba, majd New Yorkon át Brazíliába érkező fiatal nő az 1950-es évektől került közelebbi kapcsolatba a kortárs művészettel és a fényképezéssel.A 124 fotográfia, nagy méretű analóg nagyítások és digitális nyomatok, illetve a további vetített képanyag egyedi megvilágításban tárja a látogató elé az életmű egy fontos szeletét. A kronologikus felépítésű kiállításon a Brazíliába érkezést követő magazin fotós időszaktól és kísérletezésektől jutunk el az évtizedeken át a janomami indiánok között készített művészi és aktivista képekig, majd az életmű időskori feldolgozásáig.Andujar fókusza azokra az emberekre irányult, akik kívül rekedtek a többségi társadalom figyelmén. A női alkotókra jellemző, érzékiséggel telített látásmóddal, kevésbé megszokott felfogásban mutatja be a kultúrák és közösségek tereit, mindennapjait. Fotóriporterként éppolyan magabiztosan és nagy tehetséggel nyúlt a különböző ábrázolási lehetőségekhez, mint művészként és aktivistaként.Claudia Andujar nemcsak fotóművész, hanem nemzetközileg elismert aktivista is, aki majd fél évszázada küzd az Amazóniában élő janomami indián törzs jogaiért. Az általa alapított szervezet munkájának és Andujar fotóinak fontos szerepe volt abban, hogy 1992-ben a brazil kormány kijelölte a Janomami Őslakos Terület határait, ami lehetőséget ad kultúrájuk és az amazóniai esőerdő megvédésére.S hogy miért van helye egy kortárs fotóművészeti tárlatnak a Néprajzi Múzeum falai között? A képek többségének középpontjában egy kis amazóniai őslakos népcsoport áll. Andujar elsősorban nem az etnográfiai jelenségek dokumentálására törekszik: fotóin keresztül sokkal inkább egy személyes történetet ismerünk meg saját útkereséséről és a janomamikkal folytatott párbeszédéről. Ez a személyesség egy tágabb antropológiai nézőpontba, a kulturális találkozás, a megismerés, a megértés és a bemutatás témakörébe helyezi a képeket, és egy fontos történetet is elmond arról, miként válhatnak a fotók egy amazóniai indián közösség megmentéséért vívott aktivista harc eszközévé.A kiállítás megrendezésével a Néprajzi Múzeum a janomami indiánok érdekvédelmi munkáját is támogatja.

Néprajzi Múzeum

Időgép - Válogatás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből

Ludwig Múzeum, december 31-ig

"Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. A kiállítás a világjárvány rövid szünetében, rendkívüli körülmények között jött létre, így nem hagyhatta figyelmen kívül az elmúlt időszak tanulságait sem. A múzeum mintegy 800 darabot számláló gyűjteményéből olyan műveket válogattunk, amelyek a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait tárják a néző elé, a kurátor személyes nézőpontjából. A kiállítást az idővel, az idő múlásával és nevezetes dátumokkal kapcsolatos művek vezetik be, majd családi fotókon, naplókon keresztül kapunk betekintést egyéni életsorsokba és családtörténetekbe, a közép-kelet-európai privát történelembe. A műveken mint dokumentumokon keresztül megismerhetjük a közelmúlt történelmét, a hétköznapokat és a sorsfordulókat, így többek között a kelet-európai rendszerváltást és ennek összefüggéseit a történelmi avantgárddal. Elgondolkodhatunk az emlékművek sorsáról, valamint a művészet, társadalom és politika összefüggéseiről. Szó esik a társadalmi utópiákról és azok kudarcáról, forradalmakról és háborúkról, illetve irodalmi utópiákról és inspirációkról, jelszavakról és fogalmakról. A nem túl távoli disztopikus jövő, illetve futurisztikus jelenünk az orvostudománnyal, valamint az emberi testtel és pszichével foglalkozó installáció, valamint a legújabb kori hadviselés, a háborús traumák és a virtuális valóság témáját bemutató film is bemutatásra kerül. Kiemelt figyelmet kapott a halál pillanata mint az emberi sors, életpálya végpontja és lezárása. A művek felhívják a figyelmet az emberi lét törékenységére és megismételhetetlenségére, a háborúk és a mindennapok abszurditására is. Bemutatjuk azokat a valóságos és elképzelt technikai eszközöket, melyek célja a pillanat, a valóság minél tökéletesebb fotográfiai rögzítése. Vizsgáljuk továbbá állókép és a mozgókép, valamint (sajtó)fotó és festmény viszonyát, miközben rávilágítunk a fotórealizmus kritikai aspektusaira is. Picasso kapcsán felidézzük, hogy miként reflektálnak nagy elődeikre, a festészet történetére a huszadik század legnagyobb újítói, láthatatlan hálót szőve korok, művek és művészek között, de megnézzük azt is, hogyan látja a „kívülálló” a nyugati művészet. Végül megvizsgáljuk a „műbe zárt” időt is, felsorakoztatva azokat a műveket, melyek a szokásosnál hosszabb idő alatt, számtalan részből, variációból, munkából állnak össze egy-egy monumentális alkotássá, így bemutatásukra csak ritkán adódik alkalom."

Ludwig Múzeum

ez+az

A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig

Várkert Bazár, május 18., 18:00

angol dokumentumfilm, 93 perc, (12)magyar felirattalA kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Rendező: David BickerstaffSzereplők: David Bickerstaff Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása. A film adatlapja

Várkert Bazár

Klimt: A csók

Várkert Bazár, május 21., 18:00

Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.Az 1908 körül Bécsben festett, ismeretlen ölelkező párt ábrázoló, szuggesztív kép elkészültétől fogva megigézi a nézőket titokzatosságával, érzékiségével és káprázatos anyagaival. De mi is áll a festmény vonzereje mögött; és ki is volt az alkotója?A festmény – a valódi arany, a díszítő minták, a szimbolizmus és a forrongó erotika – alapos tanulmányozása során utunk a figyelemre méltó századfordulós Bécsbe vezet, amikor egy új világ küzdött a régivel.A Frida Kahlo és a Mary Cassatt - A modern nő portréja rendezőjétől és a Vermeer: A valaha volt legátfogóbb életmű-kiállítás producereitől egy erőteljes, lebilincselő és szenvedélyes új film érkezik.Klimt a szecessziós mozgalom titánja volt, aki dekadens új világokat teremtett, amelyekben a gyengéd érzékiség, az ősi mitológia és a radikális modernitás egyesült.Fedezze fel a világ egyik kedvenc festménye mögött rejlő botrányos életű alkotót és az őt érő rendkívüli hatások gazdag szövevényét!angol dokumentumfilm. 90 percKorhatár:12Rendező: David BickerstaffForgalmazó: Pannonia Entertainment A film adatlapja

Várkert Bazár

Csillagok-Égbeli tűk

Fővárosi Nagycirkusz, szeptember 22-ig

Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”

Fővárosi Nagycirkusz

Vagyok, aki vagyok - Magyar képzőművészet 1945 után - Válogatás a Jáky-gyűjteményből

Várkert Bazár, június 28-ig

Az YBL6 Művészeti Tér a Várkert Bazár új kiállítási helyszíne a Déli palotában, amely nemcsak a művészetekkel való találkozást kínálja a közönségnek, hanem időszaki kiállításokon nyújt teret a hazai képzőművészet legkiválóbb alkotásainak. A 21. századi látogatói igényeket is kielégítő új helyszínen mutatkozik be a hazai műgyűjtés egyik legismertebb kollekciójának válogatása. A Jáky-gyűjtemény alapkarakterét a párbeszéden alapuló értékteremtés friss lehetőségei, valamint azok láthatóvá tétele jelenti. A gyűjtemény válogatott anyaga hat tematikus termen keresztül mutatja be a magyar képzőművészet történetének félmúltját 1945-től az 1990-es évekig. A tárlat három alappilléren nyugszik, gerincét az Európai Iskola hagyományai, az úgynevezett Iparterv-generáció meghatározó figuráinak életműve, valamint az 1980-as és az 1990-es évek Új szenzibilitása adja.Megtekinthető 2024. június 28-ig, hétfőtől-vasárnapig 10:00-18:00 óra között.  

Várkert Bazár

Magyar menyasszony

Magyar Nemzeti Múzeum, augusztus 25-ig

A Magyar Menyasszony című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású új időszaki kiállítása, amelyben több száz ismert és ismeretlen nő rejtélyes története elevenedik meg: féltve őrzött ruháik, kellékeik, szerelmes leveleiken keresztül.A XVI. századtól napjainkig a világban szinte minden megváltozott, sokat változtak a női szerepek is, de egy dolog mégis ugyanaz maradt: 500 éve is voltak menyasszonyok, és ma is vannak. A “menyasszonyság”, a menyasszonnyá válás koroktól, irányzatoktól, ideológiáktól függetlenül ma is a nőiesség, a női szépség egyik szimbóluma. A rendkívül sokszínűen illusztrált tárlat egyszerre világít rá arra, hogy a nők szerepe fontosabb volt, mint az a történetírók rostáján átszűrődik, illetve arra is, hogy miként változott az elmúlt öt évszázadban a nők társadalmi szerepe és harcolták ki maguknak saját sorsuk alakulásának jogát, lehetőségét.A Magyar Menyasszony kiállítás egy nagyívű vállalkozás, méltó a Magyar Nemzeti Múzeum hagyományaihoz.Ez a kiállítás egy széleskörű összefogás eredménye. A múzeumi szakma, a kutatók, hivatásos gyűjtők és magánemberek összefogásából, felajánlásaiból jött létre.Csak a Magyar Menyasszony facebook csoportnak több mint 11 ezer tagja van, és a www.magyarmenyasszony.hu online gyűjteményben is több mint ezer esküvői fotót küldtek már be. Az oldalra folyamatosan lehet fotókat feltölteni, amelyek mind megjelenne az kiállításban látható interaktív installációban.

Magyar Nemzeti Múzeum

Bemutatók Összes bemutató