Nem nagyon van időszerűbb, provokatívabb és elképesztőbb történet a Networknél. Sidney Lumet sokszorosan Oscar-nyertes filmjének látványos színpadi adaptációja apokaliptikus szatíra a média pokoli hatalmáról. Howard Beale, az esti Híradó bemondója. Amikor huszonöt év után alacsony nézettség miatt a csatorna kirúgja, végső kétségbeesésében közli, hogy élő adásban lesz öngyilkos. A morbid bejelentés példátlan reakciókat szül - az egész világ a feje tetejére áll… További szereplők: Bartha László | Boda Attila | Boronkay-Szalay Olimpia | Bányai Mirjam | Csongor Nóra | Gats Éva | Gyöngyösi Márton | Juhász Lajos | Kele Gábor | Kovács József | Kovács Norbert | Nyulászi Fruzsina | Popovics Gyula | Sáfár-Kovács Zsolt | Suba Attila | Tóth Mihály
Az Extázis című előadás felfedezésre szólítja a nézőt. Egy konstruált miniuniverzumba invitál; egy színpadra sűrített, alternatív Budapest-labirintusba. A több szálon és több idősíkon futó multimédia-esemény egy csapat fiatal mindennapjait követi végig, akik arra az egyszerű kérdésre keresik a választ: hogyan lehetne jól vagy legalább jobban lenni. A zene, a tánc, a színház és a film formanyelvét használva áll össze az Extázis sajátos világa. Ebben a világban elmerülve minden néző a saját narratíváját rakhatja össze dialógusokból és képekből. Fenntartható-e a boldogság állapota? Ha igen, a közösségnek vagy az egyénnek van-e nagyobb szerepe benne? Hogyan látja Magyarország jövőjét az Y és a Z generáció? Ki lehet-e lépni a ciklikusan ismétlődő problémák örvényéből vagy csak egy mesterségesen létrehozott menedék segíthet a társadalmi rendszeren belül? eksztázis (gör. eksztaszisz, 'kilépés', lat. exstasis), elragadtatás, elrévülés, transz, a régi magyar nyelvben rüttetés, elrüttetés (röptetés): általános értelemben önkívületi állapot, melyben a tárgyi világgal való kapcsolatot meggyengíti vagy teljesen fölfüggeszti egy, az érzékekre, illetve a tudatra ható, természetes v. természetfölötti (isteni v. démoni) eredetű dolog.
Georg és Doris kényelemben, biztonságban és szeretetben felnevelte gyerekeit. Most, hogy ők elmentek egyetemre, hirtelen kiürült a ház, új életet lehetne kezdeni. Georg ezt egy másik, fiatal nővel képzeli el, Doris viszont kétségbeesetten ragaszkodik a dolgok rendbetételéhez, a terápiához. Kitör a harc, melynek szórakoztatóan emberi fordulataiba újabb és újabb szereplők kapcsolódnak be, és sohasem lehet tudni, honnan hallatszik majd a következő robbanás. A nagy sikerű német filmvígjáték frissen mutatkozott be színpadon, és humorát immár a magyar közönség is élvezheti. Színpadra alkalmazta: Marcus Maria Grube
Mese hiénákról és sakálokról, az elveszett Atlantiszról, háborúról, halálról, Bálintról és Júliáról. Förtelmek és tünemények, és egy „résnyi ragyogás”, az ifjúság. Dramaturgkonzulens: Kovács Krisztina
Musicalvígjáték magyar slágerekkel. Musicalvígjáték a félreértésekről és a válságon győzedelmeskedő szerelemről, melynek zenéjét a legnépszerűbb magyar előadók dalaiból válogattuk össze.Nyolc ember mulatságos és megható találkozása az online térben a pandémia idején. Sorsuk megváltozásához elég egy téves hívás, egy lelkisegély-szolgálat felkeresése vagy akár egy ételrendelés. Előadásukkal a művészek, tanárok, az egészségügyben és a vendéglátásban dolgozók előtt szeretnének tisztelegni, akiket a pandémia a legérzékenyebben érintett.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették. Kigyulladnak a csillár fényei, és egyszerre régi pompájában ragyog fel az egykori párizsi Operaház. Felidéződik egy nagy szerelem története. Szereplői: Raoul, a romantikus fiatal gróf és Christine, a bájos, tehetséges énekesnő. Kettőjük között azonban ott áll egy titokzatos harmadik személy, aki mindent elkövet boldogságuk ellen. A rejtélyes harmadik: az Operaház Fantomja, aki a színház alatti labirintusban él. Ez az ember nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elnyerje Christine szerelmét. Ki ez a fantasztikus lény? Zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, szenvedélyes szerelmes vagy szörnyszülött zsaroló gyilkos? Erről szól ez az este, erről szól ez a - Andrew Lloyd Webber csodás zenéjével átszőtt - szenvedélyes és látványos musical.
Egy házaspár, két színész, öt rendező, öt jelenet és öt divattervező egy fergeteges angol öt jelenetes komédiában!
Részvételi film és közösségi színházi előadás. Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? A 1,5 ezrelék különleges alkotófolyamatból születik, a valóságból építkezik a közösségi színház és a részvételi film kutatómódszereivel. Miért iszunk? Mikor iszunk? Mit fed el, és mit hoz a felszínre az alkohol? Miként tabusítjuk ezt a témát a magyar társadalomban? Professzionális színészek helyett hétköznapi emberek állnak a színpadon, a személyes történeteiket osztják meg. Így vizsgáljuk velük közösen az alkoholfogyasztás különböző aspektusait és dilemmáit, nyomába eredünk azoknak a hiányoknak, melyek mögötte húzódnak. Az alkotófolyamat vezetői: Haragonics Sára, Kabdebon Dominik, Kovács Adél, Milovits Hanna Részvételi film - Facilitátor: Haragonics Sára Színházpedagógus: Milovits Hanna Pszichológus, szakmai konzulens: Kovács Adél Szereplők: Baka Rebeka, Gajdácsi Marcell, Horváth Judit, Jakabos Orsolya, Majsai Réka, Nagy Lily, Nuszer Mirjam, Sikfői Dávid, Somfalvy Gergő.
Mi történik a három nővérrel, miután Csehov darabja véget ér?Eljutnak valaha Moszkvába?És mi lesz Natasával?Olga, Mása, Irina és Natasa a ’20-as évek káoszában.Olga, Mása, Irina és Natasa a ’60-as évek összezártságában.Olga, Mása, Irina és Natasa a kétezres évek elejének kifordult világában.Életművésznők a teljes 20. században.Selmeczi Bea újrateremti a három és fél nővér életét Csehov, Petrusevszkaja, Ulickaja és Szvetlana Alekszijevics alapján. A gondolatkísérletet Telihay Péter viszi színre, akinek a nevéhez már számtalan Csehov-rendezés fűződik. Világítástervező: Gallai Krisztián
Minden családban vannak furcsa figurák, kelekótya kuzinok, akikkel nem szívesen ülünk le a vasárnapi ebédhez. Minden családban vannak kényes témák, ki nem beszélt félreértések, évtizedek óta ápolgatott sérelmek és elhallgatások. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy ilyen hétköznapi családban játszódik. Károly ebédelni hívja testvérét, Évát. A két család feszengve ül asztalhoz. Szóba kerül az igény szerinti szoptatás, a szoboszlói közös nyaralások, a pszichiátria, és szép lassanminden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. Ide vezet ez a nagy szabadság! Vajon hol késik Kartonpapa, hogy végre rendet tegyen?
Az egyik kedvenc szerzőm legbonyolultabb regényével foglalkozhatok az egyik kedvenc társulatommal. Ezek monomániás emberek. Mármint a regény szereplői. Valami hajtja őket a pusztulás felé. Szerelem, szex, kiélhetetlen vágyak, a szakmájuk gyűlölete, vagy a hobbijuk imádata, valamit feltérképezni, valakit leigázni, elhasználódni valaki mellett, repülőgépmodellek. Csak azt ne, ami van. Csak ne úgy, ahogy kellene. Vian sem úgy és azt. Szabadon. Abszurd humorral. Naivan a zordat. Elsősorban magát szórakoztatja, miközben ír. Játszik. Szavakkal, helyzetekkel, a formával, szerkezettel. Minden figura kicsit paródiája önmagának, a helyzetek túlhevített variánsai valóságbeli rokonaiknak. Nagyít, túloz, forráz, fagyaszt, megráz, gyúr és dagaszt. Semmit ne vegyenek túl komolyan abból, amit majd látni fognak. Majd mi komolyan vesszük. Micsoda hülyeség egy sivatag közepén vasutat építeni. Beleszeretni a legjobb barátom barátnőjébe. Remetének menni. A munka, amit egy gép is elvégezhetne. Vagy amit nem végezhetne el. Végezni egy kerékpárossal. Nem meggyógyítani egy széket. Kérdezem? Fehér Balázs Benő
Mi történik, ha hazafelé menet egy pszichiáter karambolozik…Mi történik, ha végtelenül szerencsétlen módon pont egy veszélyes bűnöző autóját töri össze…Mi törtènik, ha a bűnözőnek ez éppen kapóra jön, mert egyébként pszichiáterre van szüksége…Mi történik, ha az orvos nem akarja elvállalni… de aztán mégsincs más választása…Mi történik, ha az egész helyzetről a pszichiáter leendő felesége semmit sem…Mi történik, ha egy friss férjet “hazaszállítanak” akarata ellenére a nászútjàról, mert befolyásos páciensének éppen szüksége van rà…Mi történik, ha a bűnöző aztán már azt látja a gyógyulása biztos módjának, ha oda is költözik az orvosához…Akkor jó esetben - nagy kínkeservek árán ugyan -, de a pszichiáter és a bűnöző életre szóló barátságot köt…
A Freeszfe Egyesület különleges projekttel készül a 2024-es Budapesti Tavaszi Fesztiválra: három részből álló eseményt mutatnak be. A történet egy disztópikus elmélkedés. Mi lenne, ha? 2034-et írunk. Nyolc év telt el a HUXIT óta. Ebben az új világban, Budapest szívében működik a Nemzeti Rekreációs- és Integrációs Központ, ahova az emberek önkéntes alapon azért jelentkeznek, hogy segítséget kapjanak rossz beidegződéseik, gondolkodásuk és viselkedésük megváltoztatásához, annak reményében, hogy így sikerül megfelelően visszaintegrálódniuk a társadalomba. A Központ megnyitásának ötödik évfordulóján kitárja kapuit a látogatók előtt, hogy megismerjék működését, az ápolókat és a bentlakókat. A performansz során a nézők is bejárják a Központ tereit, megismerhetik a Béke Szigetének lakóit és történetüket. A performansz megalkotásában közösen vettek részt a Freeszfe különféle osztályainak hallgatói. A filmesektől, a színházi alkotókon át – színészek, dramaturgok, rendezők, közösségi színházasok és kommunikációsok működtek közre annak érdekében, hogy ez a programsorozat megvalósulhasson.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni. A BÁBEL című produkció a XXI. század társadalmi kihívásaival szembenéző egyének és közösségek emocionális állapotát kívánja letapogatni. A „bábeli zűrzavarban” a személyes megélésünk sokszor nagyon hasonló, mivel a legfontosabb emberi tényezők tekintetében a világ minden táján szinte egyformán érzünk és gondolkodunk. Minden közösségben a kötődéseink, szeretettel teli kapcsolódásaink, az adott hitünk, a tradícióink, szokásaink a legfontosabbak az együttéléshez. Az embereket sokszor a jó szándék vezérli, jelentős részük nem rajong a háborúkért, és nem szeretné a bolygó felemésztését, vagy az élővilág elpusztítását. Mégis megtörténik, mégis zajlik és ettől mégis óriási a zűrzavar. A BÁBEL nem egy történetmesélős előadás, hanem expresszív képekkel és momentumokkal egy eklektikus világot ábrázol öniróniával és humorral, melyben az emberek az elveszett egyensúlyi állapot felé törekedve a káosz és ellentétes irányú érzelmek pólusai közt feszülnek. A harmónia iránti vágy tisztán kiviláglik a felborult világképben, az egyensúly és a káosz közti feszültséget az előadás mozgásnyelvi, zenei, és a vizuális hatásokban rejlő ellentétes esztétikai minőségek jelenlétével bontakoztatja ki. Közreműködnek a Duda Éva Társulat művészeiVendégművészek: Lőrinc Katalin, Kováts Tibor Társulati menedzser: Vodál Anita
Mit tegyünk, ha egy nap maga a Halál keres fel minket otthonunkban? És ha emléktáblánkat még életünkben elhelyezik a házunk falán? Hogyan búcsúzik a színpadtól és legendás partnerétől az ünnepelt primadonna? És hogy ér véget a találkozás egy régi szerelemmel? Van-e hatékony megoldás arra, hogy végre befejeződjék egy bosszantóan elhúzódó lakásfelújítás? Mitévők legyünk, ha a bálványozott jövendőmondó jóslata sehogy sem akar bejönni? És milyen titkokat őriz egy anya, egy szomszédasszony vagy egy tökéletes partinak tűnő jóképű fiatalember? A hosszú élet titka tizenhat története Magyarországon játszódik a huszadik és a huszonegyedik században és egytől egyig rólunk szólnak. Nagyszerűségünkről és kisszerűségeinkről, lágy- és kőszívünkről és arról, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek című nagysikerű novelláskötetet jegyző Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit négy színész kelti életre egysokszínű, sokhangulatú, nevetésben és könnyekben is gazdag, különleges előadásban. Rényi Ádám írásai alapján a színpadi változatot írta: Enyedi Éva és Rényi Ádám. Animációs tervező: Fábián Nikolett
Henrik Ibsen drámája alapján, Áprily Lajos fordításának felhasználásával. Az eredeti előadás az Attitűd Alapítvány, a Bethlen Téri Színház és a Manna Találkozások tehetségprogramjának előadása Modern klasszikus. Életút töredékek. Emlékképek. Peer Gynt. Peer Gynt a drámairodalom egyik legkülönlegesebb figurája: önmagát kereső, újra és újra átalakuló fiatalember majd férfi, akinek a története elsőre céltalan sodródásnak tűnhet, ám valójában az egyéniség, a szabad akarat és a sors közti küzdelem példabeszéde. Blaskó Borbála új értelmezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza hosszú, kalandos életére. Múlt és jelen összeütközik, miközben emlékfoszlányok, elfeledett ismerősök, régi szerelmek és ádáz ellenfelek elevenednek meg a színpadon. Az új produkcióban a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Blaskó Péter, a Nemzet Művésze alakítja a tévelygő Peer Gyntöt, partnerei az előadásban saját fia, Blaskó Bence és Szilágyi Ágota színművésznő. Találkozásaik izgalmas megvilágításba helyezik Ibsen remekművét, mi pedig nyomon követhetjük Peer megrázó, lírai párbeszédét belső és külső ellenfeleivel, édesanyjával, szerelmével, fiával – és önmagával. Látványtervező asszisztens: LÖVEI DÁVID és BARANYAI MARCELL Produkciós koordinátor: JUHÁSZ KÁROLY
Mösziő Barnier-nek rengeteg sok vállalata és rengeteg sok pénze van. És két lánya, de csak az egyikről tud. És a két lányának három kérője. És az egyik lányának elhiszi, hogy terhes. De amikor beosztottja, Christian beállít egy ékszerekkel teli bőrönddel, már semmi nem érdekli, csak a bőrönd. Viszont bőröndből is van még kettő. Ilyet még életében nem látott, pedig olyat is látott, amit nem vallott be senkinek. Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
A Látókép Ensemble előadása. Az Egy százalék indián a nagy sikereket elért Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadásokfolytatása. Az egymással csak a formanyelv és témameghatározás szintjén rokonítható sorozat következő darabja újabb továbblépés a jelenkori középosztály aktuális problémáit feldolgozó univerzumban. A történetek nem kapcsolódnak szorosan össze, de a karakterek és a témák szintjén nagyon sok áthallás van, tulajdonképpen az előadások egymásra mutatnak, egymást egészítik ki. A történetek főhősei középkorú párok, akik a lehető leghétköznapibb, de az adott életszakaszban mégis megoldhatatlannak tűnő problémákkal küzdenek. Ez a tehetetlenség ingerültséget, kétségbeesést szül, és a színdarabok során rendszerint párkapcsolati válságot idéz elő.Az Ernelláék Farkasénkál esetében a gyerekneveléssel kapcsolatos viták, a Kálmán-napban az intimitás, a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és az ezzel kapcsolatos morális kérdések okozzák a párkapcsolati válságot. Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.“Tudod, milyen kurva nehéz egyáltalán felismerni, hogy ez nem természetes. Mire felismered, mireösszerakod, eltelik tíz év. És akkor még csak ezután jön, hogy lebontsd magadban a beidegződéseket és kitalálj a helyükre valami mást. És nincs senki, aki megmutassa. Tudod milyen kibaszott nehéz? Nincs modell! Magadnak kell megtalálnod valamit! Mire helyrebillensz, kész. Eltelt az élet. És már nem lehet semmit helyrehozni... Elbasztál egy csomó mindent. Egy tyúklépést lehet tenni, erre elég az egész.”Valóságos és finomra rajzolt karakterekből indulunk ki, amelyek valóságos helyzeteket generálnak maguk körül, és a finomrajzolatú helyzetek organikus egymásba kapcsolódásából lesz a történet. Jellemző módon megpróbáljuk kizárni az extrém fordulatokat, és szándékosan a hétköznapi mikro szituációkat keressük, mert meggyőződésünk, hogy ezekben a helyzetekben kiaknázhatatlan tartalmi gazdagság és dialektika van, egyetemes jelentésrétegek.