Dokumentumfilmünk Velence művészeti élete és múzeumai, lagúnái és sikátorai bemutatásán keresztül foglalja össze röviden az Adria-parti városállam 1600 éves történetét: nyitottságát a nagyvilágra és töretlen hitét saját jövőjében.

Városnézésünk során olyan mesterek halhatatlan munkáit tekinthetjük meg, mint Tiepolo, Canaletto, Rosalba Carriera; de szót ejtünk azokról is, akik a város szerelmesei voltak: Canovától Goethéig, Byrontól Walter Scotton át azokig a színészóriásokig, akiket évről évre vonz a varázslatos Velencei Filmfesztivál.
1600 évvel megalapítása után a város szemernyit sem vesztett különlegességéből: városias légköréből, kőépületei sármjából, a levegő és a víz találkozásának költőiségéből, már-már külön mitológiává nemesült történelméből.

A külső jegyek azonban eltörpülnek a város önértelmezése mellett, ettől Velence Velence! DNS láncában fehérjemolekulákként kapcsolódik össze a dekadencia bája a világszínvonalú újítások izgalmával.

A már első látásra kozmopolitának tűnő városállam kezdettől fogva élénk kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat ápolt a Kelettel. Elemeknek kitett voltával dacolva mindig is határozott jövőképpel rendelkezett.