A portréfilm egy kivételes emberről szól. Egyénisége szinte "városképi jelentőségű" szegedi jelenségnek számít: kétméteres szálfa termet, pödrött bajusz, fiatalos tekintet, temperamentum és mindig derűs, humoros megszólalás... Olyan, mint egy ízig-vérig hrabali figura. Hatvanhárom életévéből az utóbbi negyvenhármat a vasút szolgálatának szentelte. Hivatása, munkája, hite, szerelme, szenvedélye, rajongott hobbyja: a Vasút. Egyszerre gyűjtő és adakozó prédikátor. Hivatás-megszállott hobbista. Kultúrtörténeti hagyomány őrzője, életben tartója és továbbadója...