Alsószentmárton

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar dokumentumfilm, 96 perc, 2005

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Alsószentmárton szín cigány falu, ráadásul a horvát határnál, az ország kiemelten hátrányos helyzetű térségében. A falu 1600 lakosa közül 2002-ben, a forgatás kezdetekor nyolcnak volt állandó munkája. Miután a falu duplán is hátrányos helyzetű, 2002 és 2004 között több száz millió forint Európai Uniós és hazai pályázati támogatást is kapott, 2004-re, a forgatás befejezésére mégsem változott az állandó munkahellyel rendelkezők száma. Miért? A film egy három éves folyamatot mutat be, talán benne rejlik a válasz.

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
izzirájder 2010 dec. 29. - 22:25:25 Előzmény izzirájder
szerintem a a veréb - veréb , a német - német , a magyar - magyar, az orosz -orosz ,ha annak született tanítgathatod eröltetheted hogy legyen a veréb sas ,a német magyar, az orosz német nem lesz sikerélményed sohasem - értelmetlen a disznótorba való kényszerítés ha a meghívott vegetáriánus . hagyni kell békében a saját belátásuk szerint éljenek - haljanak csak úgy mint az ezelõtt ídõkben ...
offtopic
feketevipera 2010 dec. 29. - 20:55:51
Ja, hogy ezt nekem szántad volna?
izzirájder 2010 dec. 29. - 20:50:16
kíváncsian várom a konklúziódat --> csak õszintén ! ja és megfelelnek a saját szavaid is ... csak bátran ! halljuk-halljuk ...
feketevipera 2010 nov. 16. - 21:39:29
Szerintem országszerte küzdenek olyan problémákkal, mint amelyekrõl a film szól. Létezik egy olyan társadalmi réteg/csoport, amely szinte semmilyen képzettséggel sem rendelkezik, gyakran még az általános iskolát sem végezte el. Ráadásul felnõtt egy olyan nemzedék, amelyik nem látta azt, hogy munkából is meg lehet élni (igaz, kicsit nehezebben, mint ügyeskedésbõl, korrupcióból, ne adj' Isten rablásból). Az sem jó, hogy vannak olyanok, akiknek "alanyi jogon" jár minden (a gyerekeknek ingyen tankönyv, ingyen étkezés stb., csak mert "rászorulók"), és mindenki csak a jogaikat emlegeti, a kötelezettségeiket már kevésbé. Két nép együttélése mindkét fél részérõl áldozatokat kíván, és az a személyes tapasztalatom, hogy a cigányság egy jelentõs részében nincs meg ez az áldozathozatali hajlam. (Arra azért majd kíváncsi leszek, hogy egy idõ után hogyan fogja bírni ezt a szociális háló. Személyesen láttam olyat, amikor egy illetõ követelt ingyen lakást a családjának, mert az neki JÁR. Na igen, de mit tesz be a közösbe, ahonnan megkapja a rendszeres juttatásokat? Semmit. És az a baj, hogy rengetegen gondolkodnak így. Sajnos sokan azt is képtelenek megérteni, hogy ha már a közösségért nem is tesznek semmit, legalább saját magukért és a családjukért kellene valamit tenniük.) Több példa is azt mutatja, hogy az integráció eddigi folyamata sikertelen volt, ez így nem mehet tovább, mert nincs értelme. Ha nem sikerül visszaintegrálni õket a munka és a többségi néppel való együttélés világába, akkor megint csak azt a tendenciát erõsítjük, hogy semmit sem kell tenniük önmagukért, úgyis mindent megkapnak. Erre kellene valahogyan megoldást találnunk, nem pedig ész nélkül kidobnunk komoly pénzeket az ablakon.