Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Ha...

If...
angol filmdráma, 110 perc, 1968

Értékelés:

86 szavazatból
Szerinted?
53 hozzászólás

Értékelés:

86 szavazatból
Szerinted?
53 hozzászólás
A nyári szünet végeztével Mick Travis Londonból visszatér a kollégiumba, ahol tanulmányait végzi. Az iskola legfőbb jellemzője, hogy tökéletesen elnyomó rendszer van benne: az előjogokat a társadalmi hovatartozás alapján határozzák meg, a szellemi teljesítmény nem nyom annyit a latban mint a tanároknak tett szívességek végrehajtása. Mick és társai eleinte békés módszerekkel akarják megoldani ezt a problémát, ám amikor ellenállásuk miatt nem meghallgatják, hanem inkább eltanácsolják őket az intézményből akkor elkeseredésükből fegyvert ragadnak.

Stáblista

Szereplők

Malcolm McDowell profilképe Malcolm McDowell
Mick
David Wood
Johnny
Richard Warwick
Wallace
Chris Noonan
lány
Robert Swann
Rowntree

Alkotók

Díjak és jelölések

  • Cannes-i fesztivál

    1969
    Arany Pálma: Lindsay Anderson

  • Golden Globe-díj

    1970
    Legjobb külföldi film jelölés

  • BAFTA-díj

    1969
    Legjobb rendező jelölés: Lindsay Anderson
További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
8/10
Catharin 2015 ápr. 08. - 22:20:43 8/10
Ha ... nem bánnak úgy a srácokkal akkor az nem történik meg a végén ami. Én legalábbis így fogtam fel.
Tetszett a kor ábrázolása,nagyon élveztem emiatt,kicsit beleéltem magam,vissza a múltba :D
Egyébként nem egy nagy durranás,elment..bár nem nézném meg még egyszer . A vége elég nagy hülyeség... Jobb is lehetett volna..
Válasz
ad mala 2014 máj. 21. - 12:14:46 Előzmény Edmond Dantes
Ja és ráadásul nem azt mondtam hogy ne legyenek ilyenek, hanem hogy nekem személy szerint elegem van az ilyen filmekbõl. Tudom egyéni szociális probléma, csak jeleztem hogy ezért sem tetszett ez a film.
Válasz
ad mala 2014 máj. 21. - 12:09:30 Előzmény Edmond Dantes
Talán én nem fogalmaztam a lehetõ legjobban, de ha újraolvassa a mondatot, akkor megérti hogy nekem azokból (és csakis azokból) a mûvész-, vagy egyéb filmekbõl van elegem, amelyekben EGYETLEN egészséges lelkû karakter sincs, hanem CSAK és kizárólag negatív, deviáns stb. figura. De azért köszönöm hogy megtisztelt hogy ekkora bigottságot vagy mit nézett ki belõlem:D valamint hogy ennyit fáradt ezen kiváló mûvek felsorolásával:)
Válasz
Edmond Dantes 2014 máj. 20. - 11:56:30
"Elég volt már azokból a "mûvészfilmekbõl", amikben egyetlen egészséges lelkû, kicsit se deviáns vagy kegyetlen karakter sincs."

Magyarul:
filmgyárakat bezárni, filmet, mint mûvészeti és/vagy iparágat megszüntetni! A fenti elvárásnak maradéktalanul megfelelni képes "mûvész" v egyéb film ugyanis n i n c s, beleértve akár a cuki gyermek- és ifj. filmeket. Hát nem "kegyetlenség", amit pl. Nyilas Misivel mûvelnek a gonosz tanárok? (Légy jó mindhalálig c. "horror"). Grimm-mesék és filmfeldolgozásai: valóságos rémtörténetek (állítólag valós egykori bûnügyek ihlették többüket). Tom és Jerry: betiltani! Amiket Tom elszenved, az valóságos állatkínzás. Ifjúsági képregény-feldolgozások: utána este nem mernék kilépni a moziból az utcára. Történelmi filmek: fejek hullanak, folyik a vér az ókortól napjainkig, sõt a jövõbe(n) is. Nem folytatom. Mondjuk úgy: óhaja nem tûnik életszerûnek és megvalósíthatónak sem.
Válasz
ad mala 2014 máj. 19. - 22:14:20
Van, amikor a szürreális képsorok, a fantázia, asszociációk kifejezetten üdítõleg hatnak. Itt nem. És bár korántsem olyan beteg mint a Mechanikus narancs (ami véleményem szerint kártékonyabb volt mint hasznos, de errõl nem kívánok bõvebben írni), ellenben sokkal gyengébb film. Elég volt már azokból a "mûvészfilmekbõl", amikben egyetlen egészséges lelkû, kicsit se deviáns vagy kegyetlen karakter sincs.
Válasz
6/10
myatom 2009 szept. 06. - 16:33:44 6/10
A szinopszisában nagyon ígéretes film, amilyen finom, preciz és hiteles kidolgozással indul, amilyen jó az egésznek a koncepciója, forgatókönyve (a film elején), olyan elképesztõ szürrealizmusba csap a végén. Ez
1968-ban biztos divat volt, meg többen értékelték, ma már furcsának és némileg fantáziátlannak hat, szvsz.

A film létezik korrekt eredeti szinkronnal (én is így láttam), nem egészen értem a port.hu jelezte 'hangalámondást'.

És akkor angolosoknak egy kis agyalnivaló. ;)

Wisdom is the principal thing;
therefore get wisdom:
and with all thy getting
get understanding.

Proverbs IV:7

A legfontosabb a bölcsesség;
Tehát szerezd meg:
S miközben megszerzed
Gyarapítsd értelmed.
Válasz
feketevipera 2009 ápr. 30. - 20:45:54
Nem tudom, engem valahogyan nem fogott meg a film. Pedig amúgy érdekes történetnek ígérkezett, és az ilyen mikroközösségek mindig hálás környezetet jelenthetnének a problémák kicsiben történõ boncolgatásához (fõleg ha olyan közösségrõl van szó, mint egy katonai iskola). Az az 110 perc talán egy kicsit sok volt ehhez a filmhez, és szerintem aránytalanul is oszlott el. A hosszú elõkészítéshez képest viszonylag hamar lezavarták a befejezést, és kurtán-furcsán ért véget a show. Persze szerintem azért a "nyitott" befejezés ellenére is sejthetõ a végeredmény. Törvényszerû az, ami nagy valószínûséggel bekövetkezett, mint ahogyan törvényszerû a cselekmény folyása is. Az ellentétek egyre élezõdnek, a feszültség a film közepe tájára szinte már kitapinthatóvá válik. A történetben napvilágra kerülnek az ellentmondások: az iskola az oktatás színtere helyett a hazugságok, megaláztatások helyévé válik. Láthatjuk, hogy az iskola éppen az általa oly nagyra tartott elveket áldozza fel a célok érdekében, a túlzásba vitt és értelmetlen rendszabályok és fenyítések segítségével. Ilyen szempontból nézve az istentiszteletek sora éppen annak a karikatúrájává válik, amire szolgálnia kellene: a keresztényi elveket csak elvben hirdetik, de a gyakorlatban pontosan a fordítottja történik. Szóval nem volt ez olyan borzasztóan rossz film, de szerintem nem is a legkiválóbbak egyike.
Válasz
Nyálon lõtt vágy 2009 ápr. 27. - 20:57:24
Elnézést a tisztelt perry -tõl fiatal korom ellenére így gondolom :)
Válasz
Nyálon lõtt vágy 2009 ápr. 27. - 20:49:16
A Ha.. a te szemszögedbõl mást jelent mint az enyémbõl , így csak azt tudom mondani ami nekem fontos ebben a filmben.
Igazából az 1968 diáklázadás csak ürügy volt Lindsay Anderson számára , hogy képet alkosson a szó valódi értelmében a kor Angliájáról.
Azokról a merev struktúrákról melyet évszázadok óta képvisel és képviselt Britannia az oktatásban ebben a filmben ábrázolódik a legplasztikusabban.
Tekintélyelv, alá és felé rendelt lét, engedelmesség, tradíciók az egyik oldalon, míg
fiatalság, lázadás, hit, szexualitás, lázadás a másik oldalon.
A film elsõ harmada akár egy dokumentum film is lehetne a kor elit oktatási intézményeirõl. Annyira pontosak a figurák és azok cselekedetei, hogy néha el is felejtjük, hogy fikcióval állunk szemben.
Szemérmesen ugyan , de megjelenik a serdülõ homoszexuális szerelem is a filmben.
A második negyedben az az iskola zárt világából a kor Angliájának mindennapjaival találkozó fiatalok, munkások , lányok, kocsmázás tölti ki az idõt.
A harmadik negyed elemelkedik a valóság talajáról, utópisztikus módon mutatja meg a lázadás ideológiájának lehetséges utait.
Nekem - középiskolás voltam akkor - valami olyat mutatott, ami a leszabályozott életemet megbolygatta, a csendes jól kialakított konformizmusomnak adott egy jókora "pofont".
A tehetetlen vágyat korbácsolta fel bennem, a rombolás mámorára. Szóval álmot adott
egy olyan lehetõség megteremtésére, mely mindannyiunkban ott lapul, jelesül a lázadásra.
Ez az én Ha... érzésem.
Válasz
perry 2009 ápr. 25. - 21:44:02
Van , bár van ahol csak a film elõtt írják ki.
Az évszám 1968 pedig nem véletlen, a diák lázadás
viszont örök.
Válasz
Összes hozzászólás