A Rosmersholm a norvég drámaíró mester, Henrik Ibsen keveset játszott, ismeretlenebb drámája. A darab a szerző úgynevezett pszichológiai korszakába tartozik, amelyet az egyénre összpontosítás, a szerepek részletes, bonckéssel elkövetett elemzése, a viszonyok kuszasága jellemez, némi szimbolista felhanggal. Anca Bradu rendezésében a darab nem csupán a szöveg által meghatározott viszonyrendszerek precíz analízise, de (Mihai Pacurar látványtervező hathatós közreműködésével) hiperrealista vizuális élmény is.