A szlovák rendezőnő bemutatkozó alkotásának szinopszisa alapján könnyen elvéthetjük a lényeget. A párizsimádó Zuzi és kínamániás barátja nem nagyon jönnek ki egymással, és széttartó utakon keresik boldogságukat. De nem ez a lényeg. A lényeget az adja, hogy végre egy olyan filmet láthatunk, amelyben az okokat és okozatokat nem feltétlenül a klasszikus elbeszélői logika, hanem inkább az érzelmek, álmok kanalizálják.
Laza önreflexív kiszólásokkal és Erzsébettel, a magyarul polemizáló (pl.: A te fejedre nem szarik rá az élet.) nagymamával súlyosbított nem hajbókoló tiszteletadás a korabeli újhullámok előtt. Zuzi éli az életét...