Valami baj van a mesékkel és mondákkal, semmi sem működik, Theseus legyőzi a Minotauruszt, de nem talál ki a labirintusból, mert a párkák a fonalból kabátkát kötnek, Daedalos nem találja a tervrajzot, ezért szárnyakat kreál magának és fiának Ikarosznak, hogy elmeneküljenek Krétáról, csakhogy gyenge a ragasztó, ezért aztán lezuhantak. Minden Münchhausenért kiált, aki eligazodik a fantázia világában és rendet teremt - vagy már ő sem képességes?
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
*** SPOILER ***
A történet lényege röviden az, hogy a fõszereplõ Münchausen szemenköpi fiatalkori önmagát.
Vajon mi inspirálta a rendezõ-forgatókönyvírót, hogy ilyen mondanivalót csempésszen bele a népszerû televíziós mesék sorozat egyik epizódjába? Kinek vagy minek a jelképe Münchausen? Az, hogy Daidalosz szárnyából kilopják a ragasztót, a pokolból ellopják a tûzifát, a kor egyfajta lenyomata akar lenni, vagy felesleges ilyeneket belemagyarázni?
*** SPOILER ***
Sáfár Anikó mellei még mai szemmel is szépek :-)
Én ezt a "Televíziós mesék..." c. sorozatot annak idején láttam, arra emlékszem, hogy mindegyik darabja nagyon tetszett, és az akkori legmagasabb technikai színvonalnak megfelelõ volt az egész.
Kíváncsi vagyok, hogy mai szemmel hogy fog tetszeni.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások