Ő a mesebeli szegényember harmadik fia. Tanyán született, de nem valami szép, nyugodt alföldi tanyán, a szabadság egy utolsó végvárában - nem, épp ellenkezőleg. Az ő tanyai léte inkább rabság volt. Innen már az is kitörésnek számított, amikor hentestanuló lehetett. A vágóhidak Józsefe amatőr színielőadásba csöppent, felfedezték. Csodavilágba került, egymás után következtek a színházi előadások, sorban jöttek a filmek. Persze neki, a kívülről jöttnek semmi sem volt egyszerű. Másoknál ezerszer jobban meg kellett és meg kell dolgoznia a sikerért, a megélhetésért és mondjuk ki, másoknál ezerszer jobbnak is kell lenni, vagy legalábbis meg kell próbálni. Óriási összeszedettséggel, rengeteg munkával, egy perc szünet nélkül, mindig.