Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Race - A legendák ideje

Race
francia-német-kanadai filmdráma, 134 perc, 2016

Értékelés:

57 szavazatból
Szerinted?
8 hozzászólás

Értékelés:

57 szavazatból
Szerinted?
8 hozzászólás
A fekete bőrű Jesse Owens a világ legnagyobb atlétája szeretne lenni. Az 1936-os berlini olimpián is az esélyesek közé sorolják, ám a sporteseményt áthatja a fasizmus szelleme. A faji előítélet ellenére Owens négy aranyéremmel tér haza.
A fekete bőrű atléta, Jesse Owens hihetetlen története. Owens a világ legnagyobb atlétája szeretne lenni, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt bebizonyítsa. Az 1936-os berlini olimpián is az esélyesek közé sorolják, ám a sporteseményt áthatja a fasizmus szelleme, Adolf Hitlernek az árja felsőbbrendűségről szőtt víziója. A rossz előjelek és a faji előítélet ellenére Owens mégis képes a győzelemre: négy világrekordot állít fel, és négy olimpiai aranyéremmel tér haza a német fővárosból.

Stáblista

Szereplők

Giacomo Gianniotti
Sam Stoller
Carice Van Houten profilképe Carice Van Houten
Leni Riefenstahl
Amanda Crew profilképe Amanda Crew
Peggy
Jason Sudeikis profilképe Jason Sudeikis
Larry Snyder
Jeremy Irons profilképe Jeremy Irons
Avery Brundage
William Hurt profilképe William Hurt
Jeremiah Mahoney
Stephan James
Jesse Owens

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
Drizari 2022 jan. 29. - 18:41:38 10/10
"Az Egyesült Államokban él a világ lakosságának 5%-a, de a világ foglyainak 25%-a is" - mondta egyik beszédében Barack Obama afroamerikai elnök. S mindezt köszönhetik az Alkotmányuk 1865-ben elfogadott 13. módosításának. Érdekes módon az erről szóló dokufilm megtalálható a közkedvelt videómegosztó csatornán 13TH címmel magyar feliratozással is. Ez a módosítás tette lehetővé, hogy a "köztörvényesekkel" munkát végeztessenek. Ugyanis a rabszolga-felszabadítással eltűnt az ingyenes munkaerő, és senki nem akart utakat építeni, ehhez sziklákat robbantani, köveket törni, de gyapotot betakarítani se. Ma már modern időket élünk, kötelező ingyen munka sincs, de hatalmasra duzzadt a rabok és a börtönök száma az USA-ban. Így a rabok élelmezése, ruháztatása, eü. ellátása, telefon és tévé biztosítása, de a börtönök csatornázása, elektromos hálózata stb., rengeteg embernek és vállalkozásnak ad munkát és biztosít megélhetést családok számára. Ezzel az alkotmánymódosítással az USA a 22-es csapdájába esett. Elnökök sora akart változtatni, de egyik se bírt, sőt, némelyik még jobban hozzájárult - ha közvetetten is - a börtönbiznisz fenntartásában és fejlesztésében.
A film története az 1930-as évek közepén játszódik, párhuzamot vonva a rasszizmus és az antiszemitizmus között. Lehet vitatni, hogy ezt mennyire sikerült érzékeltetni, de végül ma is fontos problémával foglalkozik. Az igyekvés miatt 10/10, nem a megvalósításért adtam.
Válasz
tesz-vesz 2020 szept. 06. - 13:50:44
erről nem szólt a film, nagyon gáz, és nagyon ostobává teszi a filmet:

Jesse Owensnek Hitler is gratulált, de Roosevelt nem fogadta

Owenst Roosevelt amerikai elnök sem fogadta, sőt ő még táviratban sem gratulált országa legsikeresebb sportolójának. „Amikor a sok Hitlerről hallott történet után hazatértem szülőhazámba, nem ülhettem a busz elejére. A hátsó ajtót kellett használnom. Nem élhettem ott, ahol szerettem volna” – monda Owens, aki az Egyesült Államokban az edzőtáborok idején sem alhatott a fehér sportolókkal egy szállodában, általában az étkezéseket is a szobájában kellett letudnia, mivel a legtöbb étterembe nem engedték be. Amikor a New York-i Waldorf Astoriában fogadást adtak az olimpikonok tiszteletére, neki a teherliften kellett felmennie a bálterembe.

Az olimpia idejére „kimosdatott” náci Németországban ennél jobb dolga volt, az egyetlen korlátozást az jelentette, hogy a rajongó német lányok miatt egy idő után rendőri kíséretre volt szüksége – képzelhetjük, a Führer milyen dührohamot kapott ennek hallatán.
https://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/08/03/jesse_owensnek_hitler_is_gratulalt_de_roosevelt_nem_fogadta/
Válasz
7/10
idõjós1010 2017 nov. 29. - 13:01:08 7/10
Igen-igen, mondassz valamit, de sajnos ami a korszak meghatározó karaktere volt, arról nem lehet nem tudomást venni.
Válasz
petar.poppara@gmail.com 2017 nov. 29. - 04:09:42 Előzmény idõjós1010
Szól Hitlerrõl épp elég film. Szerintem tudatos rendezõi koncepció, hogy nem nagyon tolja be olyan nagyszerû emberek helyére, mint Lutz Long vagy Jesse Owens. Ez nem a szarházi Führer show-ja volt kivételesen, elvették tõle az említettek.
Válasz
7/10
Darabos Zsuzsa 2017 okt. 06. - 18:23:15 7/10
Szerintem a film dramaturgiája kísértetiesen hasonlít a Tûzszekerek c. filmhez. Bár itt is, és ott is valós történetet dolgoz fel, de sok közös pont található. Azért a Tûzszekerek nagyságrendekkel jobb. 10/7
Válasz
10/10
PeterS5 2017 márc. 22. - 11:04:45 10/10
Nagyon jó film. Sajnos az új port nem engedi a telefonról az értékelést.
Válasz
7/10
idõjós1010 2016 dec. 26. - 20:42:24 7/10
Jó volt ez, tulajdonképpen nagyon nem lehet rajta fogást találni. Számomra csak az volt furcsa, menyire messzirõl kerülte a kamera Hitlert. Nem beszéltették, nem vették szembõl, látványosan hanyagolták, és nem is volt meg a megfelelõ színész a karakterhez. Pedig lett volna szerepe. ragasztottak valakire egy bajuszkát, és megörökítették távolról néhány rövid jelenetben. Ez nem volt méltó a film színvonalához.
Válasz
6/10
lessmessino 2016 dec. 22. - 21:56:01 6/10
Nem rossz film, de messze áll a tökéletestõl. Engem nagyon zavart, hogy mindent gyorsan és felszínesen mutat be, az története nagyon is drámai, de ahogy bemutatja, nekem nem jött át belõle semmi, mert senkit és semmit se mutat be kellõképpen. A film második felében javul valamelyest a helyzet. Percenként történnek a dolgok, hol rossz, hol jó, nincs idõ beleélni magad. Ezért kapott tõlem csak 6 pontot.
A McFarland (Terepfutás) mérföldekkel jobb.
Válasz