A recski internálótábor közvetlenül az Államvédelmi Hatóság felügyelete alatt működött 1950 és 1963 között. A politikai, történelmi gyökerekig hatoló elemzésben volt rabok, volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a tábor képe.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
7/10
etikett1
nov. 15. 21:19:28
7/10
Csak , mint érdekességként inkább hallottam, mint láttam, mert mosogattam vagy pakoltam de az feltűnt, már az első résznél , hogy a bántalmazók igazi suttyók. Ott tűnt fel, hogy sokkal szebben, artikulálva lágyabb hangon, beszélt nem egy, aki bántalmazott volt. Amúgy szégyen, amit az ember tud művelni saját fajtájával.
Katasztrófa.... Ilyen megtörténhetett.... Sírni tudnék!
Szolzsenyicin pontos definíciója jut eszembe a piszkos bolsevikokról...
Mindenkinek látnia kell ezt a filmet.
Az ne zavarjon a fröcsögésben, hogy a "legvidámabb barakk" jelzõt a Kádár rendszerre aggatták, köze nem volt az ötvenes évekhez.
Viszont ez a mûsor tökéletesen bemutatja, mi vár ránk, ha ez a maffia még sokáig a nyakunkon marad. :(
Életkoromból adódóan akkor láttam, amikor elõször lehetett, de ma is megráz. Sokat elárul hogy a hajdani õrök arca - ahogy a személyiségük is - teljesen szétesett. Az áldozatok pedig minden szenvedés ellenére megõrizték az emberségüket.Mindenkinek látnia kellene.
Hogy örülhetett a "jegyszedõ" a riportalanyokkal együtt a tábor "vendégszeretét" élvezve, a kacagástól a hasát fogó honfitársaikkal együtt a legvidámabb barakk hazájában. A nagy "homo politicus"-nak kellett volna még egy kicsit bevonulnia, hogy lett volna róla fogalma mennyire is lehetett az akasztófánál "romantikázni". Valahogy úgy, ahogy az Újmagyar siralom címû film "alanyainak".
Kifejezetten undorító volt nézni ahogy az elvhû bajtársak próbálták mindvégig magukat kimosni azokból az aljasságokból amit elkövettek a fogvatartottakkal szemben. Sokáig nem kellett magyarázkodniuk, fõleg úgy hogy a foglyoknak megtiltották hogy beszéljenek róla, és fõleg nem az "ellenségnek", mindaddig amíg ezt a sorozatot meg nem csinálták.
Nagyon nem akartam újra kinyitni ezt a Camilo témát (különösen nem ebben a topicban), mert tiszteletben tartom azoknak az érzéseit, akik Camilo ügyben érdekeltek.
Anélkül, hogy részleteiben tárgyalni akarnám a vallási kérdéseket tudnod kelene, hogy Camilo és a Szûz Anya összekapcsolása, összehasonlítása nagyon rossz hasonlat. A Szûz Máriát a ilágon mindenhol szeretik és tisztelik, hiszen Jézus Krisztus édesanyja, ezáltal mundnyájunk Édesanyját látjuk benne.
A Camilo viszont egy olyan zarándoklat, amelyet sokan cspán divatból csinálnak végig, egyáltalán nem látnak benne többet mint, hogy az othoni társaságban eldicsekedhessenek vele, hogy "végigjártam a Camilot", mások meg jó üzleti lehetõséget, pénzkereset látnak bene.
Igen, nem spanyolnak születtünk, kevésbé ismerjük az õ történelmüket, kevésbé tudjuk megérteni az õ érzéseiket. Más világ az õ világuk, nem olyan mint a magyaroké. Hozzánk valóban közelebb áll a magyar történelem, Trianon problémája, a csíksomlyói Szûz Mária.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
magyar dokumentumfilm, 86 perc, 1988
Hozzászólások