Tiszta égbolt

Csisztoje nyebo
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott szovjet filmdráma, 104 perc, 1960

Értékelés:

29 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

29 szavazatból
Szerinted?
Szása, a diáklány első pillantásra beleszeret a fiatal pilótába, Asztahovba. Kapcsolatuk kiteljesedését megakadályozza a háború, s el kell válniuk. Gyermekével a szíve alatt Szása tudja, szerelmük nem ért véget. Bár hamarosan a férfi halálhírét kapja a frontról, mégis hisz benne, hogy Asztahov él, és visszatér hozzá. A férfi sok szenvedés - sebesülés, fogság, kínzás, szökés - után valóban hazatér, de a sztálini paranoia miatt gyanússá válik, többé nem repülhet. Az életük válságba jut.
A Ballada a katonáról rendezőjének, a nemrég elhunyt, kivételes tehetségű Grigorij Csuhrajnak filmtörténeti értékű, szép alkotása a film, melynek hatása ma is fogva tart bennünket.

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
utuhegal 2021 jún. 14. - 06:00:59
Az olvadás filmje.
Zozó 2018 dec. 10. - 21:57:54 Előzmény berto49
Ezer bocs!!!!

A címem: meromisa@gmail.com

Előre is köszönöm. Z
10/10
berto49 2018 dec. 10. - 09:58:30 10/10 Előzmény Zozó
Kedves ismeretlen Zozó!
Szívesen elküldöm, de hová?! E-mail cím megadása után rögtön küldöm!!!
Üdvözlettel: berto49
Zozó 2018 dec. 09. - 22:01:09 Előzmény berto49
T. berto49! Én kérném...
10/10
berto49 2017 szept. 30. - 22:39:51 10/10
Többen kifogásolták, hogy mennyivel jobb lett volna az eredeti szinkronnal. Én felajánlom minden szíves érdeklõdõnek a film elsõ, klasszikus szinkronjának (Domján Edit, Bitskey Tibor) letöltési linkjét. E-mail cím megadása után rögtön küldöm!!!
orgyen 2011 máj. 25. - 21:49:42 Előzmény adamnagysweetmovie
Idézet:
"Én úgy tudom, a Sztálin-rendszert nyíltan csak a 80s közepén lehetett bírálni: Barátom, Ivan Lapsin (1983), Ötvenhárom hideg nyara (1987)."

Einzenstein: "Rettegett Iván" II. részében nyíltan bírálja Sztálint (bár Sz. nem volt tõle elragadtatva, de mégsem tiltatta be), és mindezt 1945-ben a generalisszimusz hatalma csúcsán.

"A negyvenegyedik" második megfilmesítése (Csuhraj, szines) 1956-ban, az elsõ megfilmesítése (Protanazov, f-f, némafilm) 1926-ban, Lavrentyev regényének megjelenése után közvetlenül történt. Egyébként mindkét film forgatókönyvét maga a regényíró írta.

Ezek azt mutatják, hogy:
- Sztálint még életében is lehetett bírálni,
- a Nagy Októberi Szoc. Forr.-ról néhány évvel a befejezése után már lehetett a hivatalos propagandával szembenálló regényt és filmet készíteni.
- ami a kritikus hangvételû regényeket illeti, elég gazdag a választék: "12 szék", "Az acélt megedzik", "Élõk és holtak" stb.
katica52 2011 máj. 25. - 10:45:05
Gyerekkorom egyik kedvence.
Köszönöm, hogy vetítik :-)
offtopic
lilahagyma 2011 ápr. 20. - 22:59:39
Ezt még idemásolom, bár nem a filmrõl, hanem a rendezõrõl szól, de még ezen is meghökkentem:


Grigorij Csuhraj (1921–2001)

Éppen elmúlt 18, amikor 1939-ben ráöltötték a mundért. A légi deszantosokkal harcolt a fasiszták ellen, mígnem itt, nálunk, súlyosan megsebesült.
Késõbb szinte gyûjtötte a magyar barátokat, legyenek azok osztálytársak az 1953-ban elvégzett filmfõiskoláról, vagy évek múltán tanítványok ugyanott, esetleg rendezõ-kollégák, netán ápolók és betegtársak a füredi szívkórházból, ahová rendszeresen visszajárt.
Különösen az elsõ két filmje volt sokkoló hatású. Az 1956-os A negyvenegyedik – valójában az elsõ önálló munkája – szenvedélyes-romantikus love story a halálos ellenségek között: az „osztályidegen” fehér tiszt rokonszenves figurája a mai napig emlékezetes marad.
A cannes-i fõdíj és sok más jutalom ellenére már akkor éveket kellett várnia, hogy létrehozza következõ mûvét, a megrendítõ Ballada a katonárólt (1959) a hõsi halálra egyáltalán nem készülõ, egyszerû kiskatonáról. Újabb nemzetközi díjak, újabb kihagyott évek, és jön a Tiszta égbolt, a sztálinizmus nyílt tagadása és a törvénytelenségek sokáig legbátrabb kritikája.
A világhír csúcsán azonban megtört a pályája. Miközben élére állt az elsõ önfenntartó kísérleti filmstúdió megszervezésének (ez volt az 1966 és 1976 között engedélyezett Debjut), egy lírai falusi történet (Volt egyszer egy öregember, 1964) és két dokumentumfilm került ki a keze alól. Pontosabban forgatott még két játékfilmet is: az 1977-ben készült és azonnal betiltott remekmûvet, Az ingoványt és egy joggal szégyellt kényszervállalkozást, az olaszokkal közösen gyártott Az élet szépet (1980), Ornella Mutival és Giancarlo Gianninival.
Alig négy-öt filmmel beírta magát a filmtörténetbe.
http://anna-gondolatok.blogspot.com/2011/02/tiszta-egbolt-grigorij-csuhraj-filmje.html
offtopic
lilahagyma 2011 ápr. 20. - 21:54:03
Hát ez elképesztõ. Teljesen véletlenül kapcsoltam a dunára, sajnos csak az utolsó húsz percet láttam belõle, de azt földbe gyökerezve: nem akartam elhinni, hogy mit hallok. Egy 1960-as szovjet filmben...te jó Isten :)
Ezt a filmet mindenképpen meg kell néznem végig. A "vonatos jelenetet" már láttam korábban, de nem tudtam, hogy ebbõl a filmbõl való. Ez a rendezõ tudott egy keveset a filmezésrõl...a vonatos jelenet önmagában is elgondolkoztató, többet mond, mint amirõl szól. Ha semmi mást nem látnék belõle, ez is súlyos volna.
adamnagysweetmovie 2011 márc. 04. - 09:47:07 Előzmény fredi60
Milyen filmekre gondolsz pontosan?
Én úgy tudom, a Sztálin-rendszert nyíltan csak a 80s közepén lehetett bírálni: Barátom, Ivan Lapsin (1983), Ötvenhárom hideg nyara (1987).
Bár közvetettebb módon sok más társadalomkritikus és/vagy esztétikailag öntörvényû (értsd nem népnevelõ és szocreál esztétikájú) mû is született korábban is.
Összes hozzászólás