Ebben a dokumentum-játékfilmben a következő alapszituációval játszanak el az alkotók: Tito "felébred", és az utcákat járva arról faggatja az embereket, mi történt azóta, amióta ő meghalt, jók-e a változások vagy rosszak, egyáltalán milyen a hangulat és az életszínvonal az országban. Ebben a teremtett szituációban az emberek elfogadják a játékszabályokat, ám miközben úgy viselkednek, mintha Tito valóban élne, őszintén és kendőzetlenül elmondják véleményüket a Tito előtti és utáni korról. A keret tehát fikció, a megnyilatkozások viszont a valóságos élet hiteles lenyomatát adják, a maga árnyaltságában és bonyolultságában.