Az aktuális rész ismertetője: Mottónk: "A szon a lélek legfenségesebb mulatsága" - vallja Ignacio Pineiro kubai zenész. A szon olyan zenei kifejezési mód, ami a kubai ember lényegét testesíti meg, mert a kubai ember, bizonyos értelemben olyan, mint a szon. Ha az ember elmegy egy táncmulatságba, ahol szont táncolnak, hallja, érzi, hogy a szon egy bevezetéssel kezdődik, aztán jön az első rész, ami csaknem olyan, mint egy dal, és lassan kibomlik az alapgondolat, a dal témája... Amikor a tresz (a kubai gitár) megszületik, akkor születik meg a szon is. Az alapfelállás a következő: van egy tresz és valamilyen ütőhangszer: egy máráká, egy bongó, azonkívül mindenféle kezdetleges eszköz, amit a zenészek fabrikáltak. Néha lopótökből csináltak guirót, vagy valamilyen konyhaszerszámmal verték a ritmust.