Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Magyar történelmi arcképcsarnok / Liszt Ferenc (1811-1886) - II. rész

12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 28 perc

Értékelés:

50 szavazatból
Szerinted?
33 hozzászólás

Értékelés:

50 szavazatból
Szerinted?
33 hozzászólás
Vetítések:
4:45, péntek (november 22.)
Duna World
3:10, szombat (november 23.)
Duna World
3:10, kedd (november 26.)
Duna World

Az aktuális rész ismertetője: "...hogy egy bizonytalan álorcát a késő világ ne csudáljon..." A filmsorozat dokumentumszövegek, önéletírások, levelek felhasználásával rajzolja meg a történelmi személyek portréját. Liszt Ferenc a XIX. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője, a világ egyik legnagyobb zongoraművésze. A műsor Liszt Ferenc életének második felét mutatja be, a Zeneakadémia alapításának időszakát, melynek első elnökeként áldozatos és szenvedélyes munkát végzett, valamint kései, érett, mélyen vallásos műveit. Az epizód bepillantást enged a hajdani zeneakadémiai szolgálati lakásába, és az akadémiának adományozott hangszer-különlegességeket is megismerhetjük.

A műsor ismertetése: A filmsorozat dokumentumszövegek, önéletírások, levelek felhasználásával rajzolja meg történelmi személyek portréját.

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Stáblista

Alkotók

Játszási időpontok

Teljes lista

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Loránd Ternesz 2016 jún. 08. - 00:07:47 Előzmény szirgabor
Ja. Egyszerû elintézni egyetlen képpel, tettel egy embert, de megnézném a sok nagyokost a hatalomban mit tenne. Sejtem, hogy sokan nem élnék túl. Idõben, térben és helyzetben távol mindenki nagyon okos, s szereti az ún. konzervatív oldalt támadni, lenácizva mindenkit, miközben egy sosem volt ország cionáci vezetõi emberiesség elleni bûnöket követnek el folyamatosan, s õket nagy hévvel védik.
Válasz
Loránd Ternesz 2016 jún. 08. - 00:03:44
Szerinted ki hozta el a négereket Afrikából? Az amcsik csak ne dumáljanak vérrõl. A legnagyobb nácik a zsidók után.
Válasz
szirgabor 2015 jún. 10. - 21:43:24 Előzmény m.kaladze
A leírtak alapján süt belõled a tudatlanság és a butaság.
Aki ráadásul Szalay Róbert "történelem tanár"-ra hivatkozik, és komolyan is veszi õ, arról meg van a külön véleményem.
Válasz
m.kaladze 2015 márc. 31. - 16:06:49 Előzmény Edmond Dantes
Nézd az alábbi kérdésre a 3mas pontra Szalay Róbert történelemtanár tudná neked megadni a választ. Egy dolgot viszont elmondok Horthy nem volt egy angyal az õ kormánya lépett Németország oldalán a háborúba, de Horthy csak 1 pluszt látott benne hogy a régi területeket visszakapja Magyarország, Hitlert utálta személyszerint, és igen az õ ideje alatt volt a fehérterror ami válasz volt a vörösterrora... Sokan viszont azt hiszik személyszerint antiszemita volt és fasiszta, illetve náci... Nem volt egyik sem, sokat küszködött a saját kormányával ahol voltak IGAZI nácibarátok... Nem volt egy szent..de igaz ember volt szerintem aki rossz idõben volt ott, rossz emberekkel, és sok hibát vétett. 1956ban amikor Estorilban volt halgatta a rádiót és hitt abban hogy a forradalom diadalmaskodik. Szerette a hazáját.
Válasz
offtopic
Edmond Dantes 2015 márc. 12. - 16:45:38
Bocs, kérdezném: amiket itt felsorolsz, az már a kötelezõ KLIK-tananyag? Így, ebben a rendszer(ezés)ben? Csak hogy tudjam..

"3. A trianoni igazságtalan területcsonkítást igyekezett részben kiigazítani. Igaz, ez csak Hitler segítségével volt megvalósítható, de akkor Hitlerrõl még nem az a kép volt a köztudatban, amit a történelemhamisítók hintettek el az utóbbi 60 évben. A 30-as években Curchill „Hitler és kísérete” c. írásában a következõket írta:..."

Köszönöm, ennyi elég is: "csak Hitler segítségével volt megvalósítható"...a többi, már megbocsáss, csak körítés, mely hemzseg a fél- és negyedigazságoktól=valótlan csúsztatásoktól. Nem ismerem Churchillnek (így írják helyesen a nevét, jó, ha tudod, pardon!) ezt az írását, de legalábbis kételkedem benne, hogy ilyesmit leírt, fõleg 1933 után...nemhogy Hitler, de még sok whisky "kíséretében" sem.
Válasz
m.kaladze 2015 márc. 12. - 06:02:14 Előzmény szirgabor
Látom sok dologban tudatlan vagy... Max azt lehet Horthy nyakába varni hogy engedett a Sztójay kormánynak... 1920ban a fehérterror válasz volt a vörösterrora, de amint kormányzó lett leálította és feloszlatta a csoportokat. Sosem volt antiszemita ezt honnan szeded, amikor 1920ban hatalomhoz jutott a tiszti kara 20 százalék zsidó volt. Belátta hogy kár volt egy háborúba belemennie, ami elkerülhetetlen volt amúgy is. Kiugrási lehetõség 1944-ben erre a Gestapo elrabolja fiát és kényszerítik hogy mondjon le a nyilasok javára... Ugyanmár nem volt szent, de maradjunk a tényeknél. Õ Magyarország érdekében megtett mindent, emberileg nem volt antiszemita, de a kormánya és sokszor Hitler diktált neki...
Válasz
m.kaladze 2015 márc. 12. - 05:55:06 Előzmény szirgabor
Attól nem háborús bûnös valaki, hogy találkozott Hitlerrel. Nürnbergben nem indítottak eljárást ellene SOHA, pedig ott aztán ment a bosszútétel mindenki ellen szinte, akinek köze volt Hitlerhez.
1. Horthy volt az, aki a 133 napos vörös rémuralom után rendet tett az országban. Hogy ennek során némi antiszemitizmus ütötte fel a fejét, az azzal magyarázható, hogy a vörös uralom népbiztosainak nagy többsége zsidó volt, élén a tömeggyilkos Szamuely Tiborral, és az emberek az ún. Tanácsköztársaságot az orosz bolsevik emlõkön nevelkedett zsidók mûvének tekintették.
2. A gyalázatos Trianoni "békediktátum", mely hazánk kétharmadát és a magyar lakosság egyharmadát elrabolta, az országot gazdaságilag tönkretette és magyarok százezreinek kellett elmenekülnie, akik szükséglakásokban és vasúti vagonokban húzták meg magukat. A Horthy-rendszer 20 éve alatt hazánk fölzárkózott Európához. A hatalmas infláció után a pengõ stabil valuta lett. A magyar ipar sok terméke világszínvonalra emelkedett. Mezõgazdaságunk az ország ellátása mellett számtalan országba exportálta termékeit. Közoktatásunk, egyetemeink példamutatóan kiépültek. A „3 millió koldus” (?) is jobban élt, mint napjaink megszámlálhatatlan létminimum alatt nyomorgó lakosa.
3. A trianoni igazságtalan területcsonkítást igyekezett részben kiigazítani. Igaz, ez csak Hitler segítségével volt megvalósítható, de akkor Hitlerrõl még nem az a kép volt a köztudatban, amit a történelemhamisítók hintettek el az utóbbi 60 évben. A 30-as években Curchill „Hitler és kísérete” c. írásában a következõket írta: „Újra európai nagyhatalommá tette Németországot. Nemcsak, hogy visszaszerezte országa hajdani pozícióját, hanem jelentõs mértékben meg is változtatta az elsõ világháború eredményeit. Bárhogy is vélekedjünk ezekrõl az eredményekrõl, kétségtelen, hogy az emberiség legkiemelkedõbb eredményei közé tartoznak. (82., 140. old.) Lehet, hogy némelyeknek nem tetszik Hitler rendszere, de azért csodálják nagyszerû, hazafias tetteit…. Ha az én hazám vereséget szenvedne, remélem mi is találnánk ilyen nagyszerû vezért, aki újra lelket öntene belénk. (144. old.)
4. A Horthy-rendszer alatt a zsidóságnak a gazdasági és a kulturális életben kiemelkedõ szerepe volt. (Való igaz, hogy Horthy alatt a korábban nemesi rangra emelt zsidó nagytõkések (Chorin, Weisz, Hatvany-Deutsch, Goldberger) komoly hatalommal rendelkeztek a gazdasági életben. Egyben õk voltak Horthy kártyapartnerei, s tulajdonképpen az ország urai. A „kulturális életben való kiemelkedõ szerepük" azt jelenti, hogy megszállták a színházi élettõl kezdve az újságokon keresztül az irodalomig az összes véleményformáló gócpontot. A háború alatt 1944. márc. 19-ig Magyarország volt a zsidóság menedéke. Ide menekültek a zsidók a környezõ országokból az üldözések elõl. 1944 nyarán, Horthy tiltotta le a zsidók deportálását. A budapesti zsidóság (250 000 ezer fõ) Horthynak és késõbb Szálasinak köszönheti megmenekülését, mert az Eichmann-kommandó örömmel hurcolta volna el az összegyûjtött zsidókat.
5. A nürnbergi perben Horthyt csak tanúként hallgatták meg. Portugáliában, az emigrációban fõleg az általa megmentett zsidók támogatták.
Aki a fentiek alapján Horthyt (hibái ellenére is) tömeggyilkosnak és háborús bûnösnek tartja, az tudatlan, eszelõs gyûlölködõ, ellentéteket szító provokátor, vagy feltûnési viszketegségben szenvedõ nímand, aki így akar az érdeklõdés középpontjába kerülni.
Szalay Róbert
történelemtanár
Válasz
szirgabor 2012 júl. 27. - 21:36:34
Elég ennyi:
Válasz
szirgabor 2012 jún. 21. - 19:39:19
Veled ellentétben én értelmesen beszéltem, a szutykolódást vedd csak magadra.
Egyetlen kultúrált, európai nemzet sem vállalna fel idolnak olyan embert, aki a nemzet kormányzójaként saját maga vállalta fel, hogy antiszemita volt egész életében. Mindehhez hozzájön a fehérterror, a Hitlerrel és a fastisztákkal kötött szövetség, zsidók deportálásához való egyetértés és hozzájárulás, magyar emberek százezreinek a keleti front vágóhídjára való kiküldése, valamint asszisztálás a nyilasoknak, a jog és a demokrácia felszámolása és lábbal tiprása, a csalások és hátbatámadások sokasága a politikájában. Pozitívumot semmit sem tudok mondani. Ha ez kevés, hogy a nemzet szégyenének nevezzek valakit, akkor nem tudom mi kell még hozzá.
Vagy magad sem olvastad el a beírt linket, vagy egy szót sem fogsz fel belõle. Ugyanez vonatkozik a mûsorra is, ahol mellesleg még hullarablónak is titulálták (a Duna TV-ben), vagyis vagy nem is láttad, vagy egy szót sem értesz.
Az egyetlen valós gond, hogy hozzád hasonlók még sok százezren vannak.
Válasz
szirgabor 2012 jún. 17. - 17:48:46
A horthyról, e nemzet szégyenérõl szóló két rész, melyet a baloldalinak és/vagy liberálisnak egyáltalán nem mondható, sõt inkább jobboldali és kormánypárti, "közszolgálati" Duna TV mutatott be (2012.06.16-17.), és amelyet ha végignézett bárki, megállapíthatta, hogy igencsak elítélhetõ személyrõl és politikusról volt szó - már csak egy kérdésem van.
Hogy állíthattak a jelenben, akárcsak egy szobrot is ennek a figurának?
Válasz
Összes hozzászólás