Tényleg így készül?! / Méz és búzacsírás kenyér

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott szórakoztató műsor, V / 3. rész, 30 perc

Értékelés:

13 szavazatból
Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: A filmből többek közt megtudjuk, hogy 240 ezer méh kemény munkája szükséges egy hordó nyers méz előállításához; és ellátogatunk egy kaliforniai pékségbe, ahol 50 ezer vekni kenyeret sütnek teljes kiőrlésű csíráztatott búzalisztből naponta.

A műsor ismertetése: A filmből többek közt megtudjuk, hogy mitől lesz ellenállhatatlan zamatú és állagú a tejkaramella; és hogy miért múlik öt létfontosságú másodpercen minden csésze kávé sorsa.

Évadok:

Hozzászólások

Szerinted?
vino-et-veritas 2019 dec. 28. - 00:55:15
Ez a sorozat valóban a "nagyüzemi élelmiszergyártásról" szól. Kevés kivétellel a legtöbb részben cukor tonnaszámra, mesterséges adalékok, színezékek, stb. Ezt nem lehet "szeretni" (amennyire lehet én is kerülöm) .
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ma vagy 8 milliárd fogyasztót kell valahogyan ellátni, a világon. Sok esetben nem lehet helyben termelt élelmiszerekkel megoldani (pl. klímaváltozás, stb.), amihez mennyiség, szállítás, tartósítás, egyéb technológiai beavatkozások kellenek (pl. ezért nem ugyanolyan a "bolti" gyümölcs, zöldség, mint, amit kis tételben "Marinéni" 1-2 km-ről kivisz a piacra - most az ő "bizonytalan" élelmiszer-biztonsági kérdéseiről ne essék szó....).
És az elmúlt évtizedekben a fejlesztés sem állt meg. Új technológiák , termékek, csomagolási eljárások, fajok és fajták jelennek meg. 30-40 éve ki gondolt arra, hogy nálunk is lesz olíva-olaj , nemcsak sertészsír meg margarin, vagy mondjuk cukor mellett eritrit, stb?
Nemcsak az ipari (pl. mobil, IT, gépjármű, stb.) , hanem a mezőgazdasági és az élelmiszeripari technológiák is rohamosan változnak.
No, meg az is benne van, hogy manapság a fogyasztó (a magyar is) választékot is akar. Ezt is ki kell valahogyan elégíteni.
Persze emögött hatalmas üzlet áll, amit a haszonelvűség irányít (lásd nagy élelmiszer-gazdasági cégek, kereskedelmi hálózatok).
A "helyi termelés - helyi fogyasztás-feldolgozás, önellátás" lehet cél (+jó adag nosztalgia -"minden ólban legyen disznó"), csak egy társadalom széleskörű ellátásához kevésnek tűnik.
Hasonló az "ökológiai vagy/és, biotermesztés" is, de pont a mennyiségek és klímaváltozás hatásai (klíma, új kórokozók, kártevők) miatt ez is egyre nehezebbnek látszik.
Mxplanet81 2019 dec. 27. - 21:35:15 Előzmény magicvoice
Manapság ebben a kemény, felgyorsult kapitalista fogyasztói társadalomban a legtöbb ember nem tudna megfizetni a fenntartható csomagolást es termelést.
magicvoice 2019 dec. 27. - 21:01:49 Előzmény Mxplanet81
Az idősebbek még emlékeznek arra a korra, amikor alig volt előre csomagolt és feldolgozott élelmiszer, mert nem voltak olyan multi élelmiszerláncok, akik miatt ilyeneket kellett volna gyártani. Többet főztek az emberek friss alapanyagokból. Olcsóbbak és egészségesebbek voltak az ételek, nem volt ennyi allergiás, és a szemét is töredéke volt a mostaninak.
Mxplanet81 2019 dec. 24. - 10:42:35 Előzmény magicvoice
Te hogy csinalnad?
magicvoice 2019 márc. 21. - 20:16:41
A sorozat célja, hogy növelje az élelmiszeripar iránti bizalmat, de ha az ember megnéz pár részt, egészen más gondolatai lesznek. Szinte minden terméknél elsődleges a multik, a nagy kereskedelmi láncok igényeinek kiszolgálása: növelni az eltarthatósági időt, amit ártalmas tartósítószerekkel, minden hasznos tápanyagot is elpusztító hőkezeléssel, vagy nagy energiaigényű fagyasztással oldanak meg, illetve a szállíthatóság és eladhatóság érdekében történő többszörös csomagolás, amivel rengeteg hulladékot termelnek. Ahogy látja az ember az automata csomagoló gépsorokon végigfutó rengeteg árut, és belegondol, hogy ez mind szemétként végzi, teljesen elszörnyed.