(Tóth István Ferenc) Képzőművész, festő, grafikus. 1978-ban Victor Vasarely segítségével jutott ki Párizsba, ahol az École Supérieure des Beaux-Arts hallgatója lett. Első egyéni kiállítására 1981-ben, a Cité Universitaire-ben került sor. A két "a" a vezetékneve elé tulajdonképpen egy barátja javaslatára került, aki kitalálta, hogy így a legegyszerűbb egy festőnek az ábécésorrendet tiszteletben tartó katalógusok élére kerülni. A gondolat bevált. Hosszabb utazásokat tett többek között Németországban, Hollandiában, az Egyesült Államokban és Észak-Afrikában. Bár az ott szerzett tapasztalatok is beépültek munkáiba, művészetére a legnagyobb befolyást Mongólia megismerése gyakorolta, ahol 1989-ben járt először, és ahova azóta is évente visszatér. 1993-ban Franciaország-Mongólia címmel mongol és Franciaországban élő különböző nemzetiségű művészek részvételével kiállítást szervezett a párizsi UNESCO-palotában. Korai festményeinek komor színeit a 90-es évek elején a vörös-korszak váltotta fel. Alkotásaival többnyire az aktualitásokra reagál, metsző gúnnyal kritizálja korának emberét és társadalmát (Új cowboyok, 1998; Marcel Duchamp megjelenik Koszovóban, 1999; Gyilkosság rakottkrumplival, 2000). Képeinek fontos eleme a cím. Az ábrázolt tárgyaknak, élőlényeknek, szimbolikus jelentésük van, így az egymást vég nélküli sorban követő lovak az idő monoton múlását jelzik, míg az üres szék a hatalom jelképe. Grafikai munkássága is jelentős.