Én nagyon szerettem a mûsorait, s õt magát is, mint mûsorvezetõt. Emlékszem, még a kezdeti Echo televízióban szegény Gyurkovics Tiborral (és Földesi Margit férjével, Szerencsés Károly történésszel) volt egy közös mûsoruk. Az milyen jó volt! Semmi mást nem is néztem akkor az Echo tévébõl, csak azt. A magyar irodalom színe-javát bemutatták, egy-egy mûsort szentelve minden írónak-költõnek. Körüljárták a történelmi korszakot, amiben élt, alkotott az illetõ, a magánéletét, és természetesen a mûvészetét. (Sõt, talán ebben a mûsorban volt egyszer vendég egy grafológus is, aki József Attila aláírásaival foglalkozott.) Szép, teljes portrét kaptunk jeles költõinkrõl, íróinkról. Kevés olyan színvonalas, élvezetes mûsort láttam, mint amilyen az volt, a Még nem késõ. (Talán ez volt a címe a mûsoruknak, ami egyúttal Gyurkovics Tibor egyik szép, megható és megrázó versének is a címe.)
Nem csoda, hogy utóbb az Echo tévé megjelentette dvd formátumban is.
Milyen kár, hogy a port.hu még csak nem is említi ezt a mûsort itt, Földesi Margit lapján!
Aztán volt egy másik mûsora is az Echo televízióban, az már talán kicsivel késõbb: az Elátkozott szabadság. Az is nagyon izgalmas volt, vendégeivel hitelesen tárgyalták, tárták fel a rendszerváltás fõbb kérdéseit, ellentmondásosságát, visszásságait. Nagyon bátor, tabudöntögetõ beszélgetések voltak ezek, régi MDF-esekkel, meg nem csak MDF-esekkel, hiszen Pesty László vagy éppen Csintalan Sándor is a meghívott vendégek között volt. (Nem is értettek mindenben egyet!)
Olyannyira õszinte és tabukat nem ismerõ volt a mûsor, hogy - végre - még Antall felelõsségét is firtatták a csak félig-meddig sikerült rendszerváltással kapcsolatban. S amikor elmondták többen is, hogy Antall nem is volt elõtte vezetõ MDF-es politikus, nem is ismerték, Földesi Margit rákérdezett, hogy akkor miért õ lett a miniszterelnök. S elmondták, hogy azért, mert Csoóri Sándor ajánlotta. Aki viszont - talán egyedüliként - sosem fogadta el Földesi Margit meghívását, ha jól emlékszem, így tõle nem tudta megkérdezni Földesi Margit, hogy miért is ajánlotta Antall Józsefet miniszterelnöknek...
Mindenesetre sok apró részlet derült ki abból a mûsorából is, szintén hiánypótló és kifejezetten izgalmas volt.

S végül volt a Keresd a nõt is, azt már nem mindig néztem végig, ez igaz. Talán a témája is kevésbé érdekelt. De arra emlékszem, hogy sokszor itt is kíméletlenül õszinte és tabut nem ismerõ volt a beszélgetés. Amikor például Géczy Erikától (akinek a hangját különösen is kedvelem) meg merte kérdezni, hogy és miért nem született gyermeke... Valószínûleg a legtöbb mûsorvezetõ ezt a kérdést nem tette volna fel ilyen nyíltan. Pedig talán nem lényegtelen kérdés, látva a demográfiai folyamatok ijesztõségét.

Összességében tehát nagyon hálásak lehetünk neki a televíziós mûsoraiért, szerintem.

Kedves Margit.Müsora tõkéletes, de túl sok az ismétlés