Kosztándi Orsolya életében a zene és a képzőművészet mindig is kéz a kézben járt, gyerekkorától fogva tanult rajzolni és gitározni egyaránt. Jelenleg grafikusnak tanul a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola művészeti karán, de munkáiban sokszor tesz kísérletet a zene ábrázolására, illetve a különböző társművészeti ágak összekapcsolására. Pár éve elsősorban saját örömére kezdett el zenét szerezni kedvenc Weöres Sándor verseihez, majd a pozitív fogadtatás hatására más költők műveit is feldolgozta.Úgy gondolja, hogy minden versnek van egy „második élete”, ami megzenésítése által bontakozik ki valódi teljességében, így téve a verset még érthetőbbé, még élvezhetőbbé. Továbbá minden vers magában hordozza saját dallamát, egyedi hangkészletét, amit ha elég érzékenyek vagyunk, képesek vagyunk meghallani, és megosztani másokkal.