TOP10 BRAND
1
INDEX 993 752 RU
2
BLIKK 923 848 RU
3
IDOKEP 882 776 RU
4
ORIGO 854 624 RU
5
24 802 808 RU
6
PORTFOLIO 679 524 RU
7
TELEX 613 088 RU
8
FEMINA 573 852 RU
9
RIPOST 544 476 RU
10
BORSONLINE 417 792 RU
1
INDEX 993 752 RU
2
BLIKK 923 848 RU
3
IDOKEP 882 776 RU
4
ORIGO 854 624 RU
5
24 802 808 RU
6
PORTFOLIO 679 524 RU
7
TELEX 613 088 RU
8
FEMINA 573 852 RU
9
RIPOST 544 476 RU
10
BORSONLINE 417 792 RU
Személy

Szőts István

rendező, forgatókönyvíró, dramaturg
Született: 1912. június 30. (Románia, Szentgyörgyválja)
Meghalt: 1998. november 6. (Ausztria, Bécs)
Az élet- és művészetszemléletét meghatározó élményeket történelemről, természetről, magyarságról, emberségről erdélyi szülőföldjén szerezte. Az első világháború és Trianon tragédiáját, valamint szülei válását követően édesapjával Magyarországon élt. 1939-ben kezdett filmes pályáját már 1942-ben siker koronázta: a Velencei Filmfesztiválon bemutatott Emberek a havason a születő olasz neorealizmus egyik példaképe lett. A háború éveiben egy rövidfilmet készített (Kádár Kata), utána pedig minden kezdeményezését meghiúsította a politika. Ének a búzamezőkről című második játékfilmjét maga Rákosi Mátyás tiltotta be, s a diktatúra éveiben igazolványképeket fotózott és néprajzi filmeket forgatott. Bölcsőtől a koporsóig című néprajzi filmtervéből a politikai olvadás után is csak egyetlen dokumentumfilm rendezésére kapott lehetőséget (Kövek, várak, emberek, 1955). 1956. október 23-án elkezdett, de csak a forradalom vérbefojtását követően, 1957-ben befejezett Melyiket a kilenc közül? című Jókai-adaptációját szeptemberben elkísérte a Velencei Filmfesztiválra, ahonnan nem tért haza. Ausztriában telepedett le. Utolsó nagy álma, Éhség című dokumentumfilmje valóra váltását most a gazdag és szabad Nyugat közönye hiúsította meg. Néhány évig filmrendezést tanított, s történelmi, művészeti tárgyú dokumentumfilmeket forgatott Bécsben. A hetvenes évektől az Objektív Stúdió felkérésére több forgatókönyvet írt (pl. Az aradi 13; G.B.L. - Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága), amelyekből végül nem született film.

Megjelent írásai:
Röpirat a magyar filmművészet ügyében (1945; reprint kiadás: Magyar Filmintézet, 1989)
G.B.L. Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága (Magvető Kiadó, 1987; Holnap Kiadó, 2007)
Szilánkok és gyaluforgácsok (Életrajzi feljegyzések, Röpirat a magyar filmművészet ügyében, Havasok asszonya, Az éhség, Az aradi 13, Osiris Kiadó, 1999, szerk.: Pintér Judit és Zalán Vince)

Főbb díjai:
a Színház- és Filmművészeti Főiskola díszdoktora, Magyar Művészetért Díj, Kossuth-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, a 25. Magyar Filmszemle életműdíja.
Szőts István mind a Magyar Művészeti Akadémia, mind az MTA Széchenyi Akadémiájának a tagja.

Hozzászólások

adamnagysweetmovie 2012 júl. 06. - 10:27:14
"Nemzeti jellegû az, ami minõségi"
Merev tisztesség a tudás, a tények iránt.

Ezt a két szõtsi elvet kellene szerintem minden tisztességes embernek tiszteletben tartania...
adamnagysweetmovie 2012 júl. 03. - 15:17:47 Előzmény Fargo
Kár, hogy mindent átpolitizálnak, pedig anélkül mennyire elfogadhatóbb lehetne minden, helyén kezelhetõek lennének a jobboldali értékrendû írók is....
A jobboldal ideológiai zászlóra tûz, a baloldal pedig szintén politikai szempontból kritizálja az akkori politikai szerepvállalást és a mai szimbólum-kizsákmányolást. És az írói tevékenység közben mélyen elsikkad....

(Nyírõ József adaptálása után...) "Szõts olasz–magyar koprodukcióban szerette volna megcsinálni Herczeg Ferenc Bakócz Tamásról írt Az élet kapuja címû regényét, tervei között szerepelt egy film Rózsa Sándorról, és Raffy Ádám Boszorkánysziget címû mûve alapján az utolsó boszorkányperrõl. Nagy álma volt Kõrösi Csoma Sándor "magyarok bölcsõjét" keresõ utazásának filmes rekonstruálása indiai–magyar koprodukcióban. // Valójában még ma sem csodálkozhatunk azon, hogy e tervek tervek maradtak. Szõts Don Quijoteként ragaszkodott kedvenc témáihoz és szerzõihez (a felsoroltakon kívül még például Szabó Dezsõhöz). E nevek és mûvek nemcsak az ötvenes években, hanem még jóval késõbb is tabunak, de legalábbis nem túlságosan "támogatottnak" bizonyultak. Ugyancsak régi tervét, Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? címû kisregényébõl készült forgatókönyvét még 1955-ben is "túl karácsonyinak" ítélte a cenzúra."
7/10
Fargo 2011 dec. 05. - 18:05:04 7/10
Szõts István (Szentgyörgyválya, 1912. június 30. – Bécs, 1998. november 6.)