Ahogy Andersen egész életében utazni, más és más országokat, embereket megismerni vágyott, úgy vágyódik a földi élet, a földi szerelem után meséje kis hableánya. Mindent képes feláldozni azért, hogy a véletlenül - hajótöröttként - a karjai közé hullott, és neki köszönhetően megmenekült Valdemár herceg közelében lehessen emberi alakban. A mai kor eléggé szétroncsolta az emberi jóságba vetett hitünket, de fontos, hogy gyermekeink legalább a mesék bűvöletében vallják azt, amit Andersen, hogy a jóság, az önfeláldozás léteznek, és ezek a legnemesebb, örök emberi tulajdonságok mindannyiunkban egyformán jelen lehetnek. A kis hableány szülőhelye a tenger, kalandos út vezeti őt az emberek közé, hogy majd - éppen határtalan jóságának köszönhetően - azt is elhagyja, és örök életű legyen a levegő lányai között.
A tervezett előadásban, amely az eredeti mese alapján készül, a színház és a bábszínház kifejezési formáinak keveredésével kívánjuk megoldani a földi, a tengeri és a levegőben játszódó jelenetek különbözőségét, valóság közeli mivoltukat vagy meseszerűségüket, követve ezzel Andersen stílusát: a valóság és mese összefonódását. (Andersen maga is vonzódott mindkét művészethez, édesapja, a szegény csizmadia gyerekeinek "panorámát" - bábszínházat - készített, ő maga később színházban játszott színészként, foglalkozott díszlet- és jelmeztervezéssel, árnyképkészítéssel.)
A kis hableány Litvai Nelli átíratában és Kelemen József rendezésében a Stúdiószínpadon kerül bemutatásra. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek a nekik készült előadásokat szüleik, nagyszüleik társaságában látogassák, közös ha úgy tetszik: családi - élmény legyen számukra a színház.
A(z) Csiky Gergely Színház előadása
Hozzászólások