Nemecsek Ernő a gittegylet hőse, a közlegények gyöngye, a legjobb, leghűségesebb és legodaadóbb barátja a grundnak. Valaki szóljon rá a többiekre! Nem szabad, az nem lehet, hogy a kisfiúval így bánjanak! Ernő, csenevész kis Ernő, jólelkű, édes Ernő, mindenkinél különb Ernő, én leszek a barátod! Molnár Ferenc ismerős utcákra kalauzol minket. A Vörösingesek és a Pál utcaiak csatája ifjúságunk legmeghatározóbb összecsapása; a regény szereplői jóbarátaink, Boka, Csónakos, Geréb meg a többiek mind-mind a szívünkhöz nőttek. A Pásztorok Einstandja, a Gittegylet állhatatos rágása, Rácz tanár úr szigora, az igaz barátság és a hősiesség felejthetetlen képe még most is beragyogja a mindennapjainkat. Mert a gyerekek most is játszanak, a grundok helyén most is házak épülnek, és mi még most is szégyelljük, hogy valakik leírták: nemecsek ernő. Vidovszky György rendező és Deres Péter dramaturg átiratában a gyermekek szubjektív nézőpontja még inkább felerősödik azáltal, hogy a grundon kívül szinte nincs is élet számukra. Az "élet valós szereplői" csak pillanatokra, nyomokban lelhetők fel, csak "statisztálnak" az életbevágó játékhoz.
A(z) Csiky Gergely Színház előadása
Hozzászólások