A Bennem a létra c. előadás elsősorban Weöres Sándor: Rongyszőnyeg versfűzérének gyöngyszemeiből építkező versszínházi produkció, melyben a versek jönnek, mennek, összefogóznak, szétválnak, egymásra találnak, konfliktusba keverednek, feleselnek egymással. Teret biztosítanak, lehetőséget kínálnak régi és új kifejezési formák létrehozására, amelynek központi gondolata a vers tágabb értelmű színházi eszközökkel történő megszólaltatása. A szereplők a szavak, a cselekmény az egymáshoz való viszonyuk. Minden vers egy nagyobb egésznek a része, egymásra vetnek hol fényt, hol árnyékot. Úgy szól az egész, mint egy szimfónia: motívumok szólalnak meg, tűnnek el, majd térnek vissza variálva, tuttik és szólók váltják egymást.

A Rongyszőnyeg miniatűrjeit kettősség jellemzi: komoly és mély filozofikus tartalmak általában játékossággal, könnyed ritmusú zeneiséggel párosulnak, melyeknek megalkotásakor Weöres Sándor az európai költészet, a keleti filozófiák és a magyar népdalok hagyományaira épített.

A(z) Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előadása