A darab a beavató színház hagyományait felhasználva készül, amely közvetlen hangvételben, az irodalmi tananyag kiegészítéseként jut el az ifjúsághoz, kiemelve a párhuzamot az akkori és a mostani világ között.
Rendezőnk, aki egyben a narrátor szerepét is felölti, a darab sarkalatos pontjainál, megállítva a történést, az interaktivitást felhasználva, megbeszéli a történteket a színészekkel, felfed bizonyos kulisszatitkokat a helyzetek kapcsán, megmutatja mitől lesz színpadi egy szituáció és milyen forma színpad-idegen.
Tehát a közönség nemcsak a kész produktumról kap képet, hanem a próbafolyamat szülési fájdalmairól és örömeiről is. Az előadás izgalmát az idő- és szerepugrások nagymértékben fokozzák.
A(z) Gózon Gyula Kamaraszínház előadása
Hozzászólások