Melyik szülő (és gyerek) ne szeretné rajongással a Pettson és Findusz történeteket? Nem csak azért, mert a svédországi farmon mindig történik valami vicces, hanem azért is, mert felnőttként újra átélhető az elveszett gyerekkor, gyerekként pedig megismerhetjük magunkat és a felnőtteket.

Pettson, kissé bogaras barkácsoló mester, nehéz a megszokott magányából és életviteléből kimozdítani, de amikor borsókonzerv helyett kiscicát kap ajándékba, megváltozik az élete. A morgolódó vénember, aki hol rókariasztó berendezést, hol sajátos Mikulást talál fel, szeret reggel későn kelni, nyugodtan megreggelizni, veteményest rendbe hozni. Findusz, az örökké nyüzsgő, hangoskodó, mindenbe beleavatkozó macska pedig korán kelni, játék után palacsintatortát enni. Kettejük egymásra találásának története valójában egy szülő-gyerek viszony. Kapcsolatuk problémáktól és veszekedésektől sem mentes, ugyanakkor mindig szeretettel és humorral teljes végtelen ragaszkodás, és végtelen megengedés jellemzi őket.

A(z) Ciróka Bábszínház előadása