-„Ilyen horgas állal, kese szakállal, görbe orral hogyan is lehetne szeretni téged? Olyan az arcod, mint a rigónak a csőre. Rigócsőr király! Menj te is a többiek után.”
-„Megyek, de nem a többiek után. Más az én utam. Kisasszony! Kezét nem illetem ronda csőrömmel, még felsérteném, azonban fogadja őszinte hódolatom.”

Volt egyszer egy lány. A kis pukkancs, a kis vadóc! Neki aztán ami a szívén, az a száján, sértegetett, fitymált, toporzékolt, hisztizett.
És volt egy férfi, akinek igencsak megtetszett ez a leány, hiába sértegette őt is, annál inkább, hiába gúnyolta, fitymálta, az csak olaj volt a tűzre, hiába heccelte, hiába cukkolta, halálosan beleszeretett.
Na de ha rá se néz? Ha bezár előtte szívet, bereteszel ajtót, ablakot, akkor mit tehet? Akkor hogy legyen? Úgy lett, ahogy az élet akarta.
A lány apja úgy döntött, odaadja a lányát az első ablak alatt kéregető koldusnak...

A Grimm testvérek klasszikus meséjének feldolgozása önmagunk maghaladásának és a társra találásnak a története. 

A(z) Kövér Béla Bábszínház előadása