Adott egy játszótér.
Benne együtt vagyunk egyedül.
Benne úgy gondolunk a testre, mint egy archívumra.
Rögzít, katalogizál és újraszervez minden élményt, amit addig átéltünk: sérülést,
csókot, egy szép táj látványát, s ahogy a piros lámpa megállított a zebránál. A test
emlékezik és közben máris új emlékeket gyárt. Benne a személyes és a kollektív
történelem is elraktározódik? Testünk egyszerre magán- és köztulajdon – mikor
melyik? Milyen módszereink vannak az emlékek előhívására? Ez megfoszthat a
jelenben lét élményétől? Táncolunk az idővonalon.

A táncmatéria autobiográfiai alapon, a résztvevők testváltozásait vizsgálva, az általuk kínált
mozgásokból és minőségekből állt és áll össze folyton a jelen kontextusában. A nézők helye
a térben nem kötött, ahogy minden tevékenységük is csak ajánlott. A játékszabályokat akár
követed, akár áthágod: ismerkedés lesz magaddal és másokkal.

Szemessy Kinga táncos antropológusként, s jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktoranduszaként alkotásaiban a közösségi és részvételi táncelőadások formáit kutatja. A mostani Testnapló projekt egy 2015-ös, Londonban bemutatott szólója (Performance of Heritage) negyedik változata.

Szilágyi Krisztián alkotó-előadó, táncművész. 2014-től részt vesz független alkotók és társulatok projekt jellegű munkáiban, illetve kőszínházak produkcióiban.

Golub Jana fordítóként és újdonsült anyaként a táncot hobbiként éli.

Kutyifa Ágnes építészként dolgozik a hétköznapokban, de időről időre a dísztervezés is az élete részévé válik.

A(z) MU Színház előadása