A beszélő köntös

A beszélő köntös

színmű, magyar, 2000.

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

"Milyen elvek szerint, s vajon miért juttatjuk színpadra Mikszáth e művét? Karinthynál mihelyt kiteszi lábát a színidirektor, a háziszerző azonnal elszánt munkába fog, - s bár tudja hogy: "mint egy idea fixát emlegette igazgató úr a Mikszáth" - mégis a Halotti beszéd dramatizálásába fog bele. Az Új Zrínyiász kirohanása után két évvel, most abban a reményben készülünk az újabb Mikszáth adaptációra, hogy Kecskemét városának az ezredforduló örömére így módja lesz megtalálni azt a toposzt, mely városunk régmúltjáról a pár éves vetésforgóval megújuló ifjúság és örök-ifjúság számára továbbra is felmutatja a mulatságosan boldog élet lehetőségét, a mindenkori nehéz időkben. Meghatározó, hogy mennyire bátor a színrevivők társasága, azt a színpadi-színházi nyelvet keresni meg a párbeszédek között, mely mindvégig képes lekötni közös figyelmünket. Ehhez a remek mikszáthi irónia és önirónia méltó megszólaltatása mellett feltétlenül szükség van zenére is. Nem a félreértett operett-hagyományok okán, hanem, mert a huszadik (immár végre elmúló) század minden nagyobb sikere kötődött valamiféleképp a zenéhez, nem csak az operett és a rock, továbbá Brecht, Wilson és a többiek, - hanem minden valamirevaló filmsiker is halott maradna a zenéje híján. Fellini mester Nino Rota nélkül elképzelhetetlen. Most, amikor a millenniumi bizottság, s Kecskemét városának meghatározó értelmiségi körei közös kérésére létrejön a mű, garanciát csak a létrehozók képességeiben remélhetünk. A köpönyegekből még csak ki lehet bújni olykor, - a bőrünkből soha. A Beszélő köntös címe önmagáért beszél, s ha csak vázlatosan áttekintjük a cselekményt, látható: különösebb operáció nélkül, az eredeti regény megírása óta eltelt 110 év dacára, mindmáig rólunk szól. Még akkor is, ha Mikszáth a törökökig rohant vissza témáért az időben. Nekünk elég volt Mikszáthig visszanyúlnunk."

(Bodolay Géza)

A(z) Kecskeméti Katona József Színház előadása