Baptista, a gazdag kereskedő addig nem adja férjhez legkisebbik lányát, Bianca-t, ameddig nővérének, a zsémbes, szabad szájú és harcias Katalinnak nem akad kérője... S színre lép a szintén nagyhangú és kemény jellemű Petruchio, hogy a maga által célravezetőnek tartandó "agymosások" sorozatával megszelídítse és báránnyá varázsolja az indulatos és durva Katalint.
De ne feledjük! Shakespeare nem volt nőgyűlölő és ez a vígjáték nem a férfisovinizmus dicsérete. Sokkal inkább a szerelmes lélek kiismerhetetlen rejtelmeinek feltérképezése.
"...A makrancos hölgy és a duhaj legény mintaházaspár lesz. Petruchio megnyeri a fogadást, és ezzel el van veszve. Viheti ágyba asszonyát, aki mert érett, igazi nő, éppen annyira a tulajdona, mint amennyire a végzete."
A(z) Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása
Hozzászólások