A mi Józsink

előadás, 2005.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Kecskemét szülötte, Katona József írta: "Köszönöm azt a helyet, amelyen bölcsőm rengett és a sírt, amelyben majd egykor jó szüléim elnyugodnak. Ha magam elmúlok, megmarad ezen sorokban érted égő szeretetemnek bélyege." Gosztonyi János színműve nem más, mint Katona ébresztése: játékos formában találkozik a drámaköltő egykori színésztársaival, miközben a letört 48-as forradalom és szabadságharc után már a Bach-korszakban vagyunk, amelyben a "Világos"-t a sörre sem szabad mondani, a "mArad" igét pedig nem lehet használni, mert benne van: "Arad". Hiába halt meg a költő, a cenzor nyomása, "pudvás tompora" éppúgy ránehezedik, mint életében, a városi hivatalnokok és urak - mint a Magyar Ugar képviselői - éppúgy lehúzzák a sárba, mint életében, "a játékszíni költőmesterség" éppúgy "lábra nem tud kapni", mint életében. A feltámasztott Katonától viszketnek a hivatalnokok. A vidám színtársulat a komoly játék során a korabeli (német nyelvű hagyományokból kitörni akaró) színjátszás furcsaságait és a költő szükségszerű ütközéseit egyaránt megidézi.

A(z) Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Pergő Celesztin (színidirektor)
Ercsey Károly (titkár)
Binét Imre (hős)
Zebegényi Kornél (táncoskomikus)
Bozó István (színész)
Zongorné Gebhardt Katalin (drámai hősnő)
Széplaki Rézi (drámai szende)
Galamb Irén (szubrett)
Törteli úr

Alkotók

Hozzászólások