Valóság és fikció, érzelem és szexualitás, fájdalom és szerepjáték kavarog benne. Per Olov Enquist drámája már megjelenésekor heves indulatokat váltott ki, ugyanis a Női Egyenjogúság évében 1975-született darab a nőgyűlölettel vádolt jeles svéd író August Strindberg válásáról szól. Nyíltan, nyersen, néha szókimondóan állít színre olyan tabukat, mint a leszbikus vonzalom, a női alkoholizmus, a házasságon belüli lelki erőszak. Életrajzi hitelességgel, de ugyanakkor rengeteg humorral, groteszk játékossággal. Minden szinten válságban az élet: egy bukott házasság után vagyunk, a színpadon egy bukott darab próbái zajlanak épp. Strindberg írta, felesége és annak szerelme-szeretője játssza. De Enquist igen jó érzékkel kerüli a „híres ember-drámák”, a kitalált lélektani spekulációk csapdáit. Játéka a szerelemről, a férfi és a nő közötti harcokról, a méltóságról, a kiszolgáltatottságról, emberi élethelyzetekről szól.

Élveboncolás színházi eszközökkel. Egy sörraktárnak használt színpadon. Valahol Koppenhágában. Az előző századforduló idején. Kortárs játék örök szerepekkel.

A(z) Pinceszínház előadása