A zenés színpad világa III. - Bárók és borbélyok

előadás, magyar, 2017.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Az úrhatnám polgár és értékrendje a 18. század végére meghatározza az európai szellem alakulását. A sevillai borbély, Figaro páratlan sikere is jelzi: a közönség reakciója nagy erővel alakítja, módosítja a zeneszerző, a színpadi alkotó szándékait, egész művészetét. Sorozatunk harmadik részében abban a korszakban kalandozunk, amelyben a könnyed olasz vígopera feloldódik Párizs vagy Bécs felszabadult, olykor sziporkázó társasági-társadalmi életében. Előtérbe kerül a zenés színház szórakoztató funkciója - az újsütetű polgárság tömegei elfordulni látszanak a mélyebb gondolatokat felvonultató, komoly művészettől. A nemzeti operák kialakulása is némiképp leszűkíti a műfaj hatókörét - és megszületik, majd végigsöpör Európán az operett műfaja.
A zenés színész osztály társulata ezt a feladatot is könnyedén teljesíti: primadonnák, szubrettek, bonvivánok és táncos-komikusok, egy szinte máig tartó korszak ideáljai sorjáznak a jól ismert magyar motivikát is magába foglaló operett-történeti kalandozásban.

Közreműködnek: a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész osztályának növendékei és a a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező szakos hallgatói.

A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előadása

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások