Görögtűz ütött ki a Kovátsműhelyben. Ám aggodalomra semmi ok. Éppen ellenkezőleg. Mai zenés művet köszönthetünk a november 9-ei bemutatón, amelynek gyökere Szophoklész híres tragédiája. Íme, az Antigoné-tükör, Kováts Kriszta rendezésében. Amelybe ha belenézel, magadat láthatod. Ha meghallod Vörös István (vers) és Szirtes Edina Mókus (zene) új kórusait, rögtön ismerősek. Hiszen te szólalsz meg bennük, a te világodat, a te tapasztalásaidat, a te "isteneidet" tükrözik.

Miről mesél a tükör? A hatalomról, a felelősségvállalásról, a másikra való odafigyelésről. De elsősorban a rögeszméinkhez való (szinte kényszeres) ragaszkodásról. Amely odáig vezethet, hogy belefocizzuk magunkat egy olyan zsákutcába, ahonnan nincs kijárat - fogalmaz a rendező. Ez jelenik meg a nagyszabású drámai hős, Kreón sorsában, aki végletesen ragaszkodik valamihez, s hiába próbálják rávenni döntése megváltoztatására, nem hallgat senkire. Ezért bűnhődnie kell. Mint ahogy az elveihez való makacs ragaszkodás okozza Antigoné tragédiáját.

A(z) Kovátsműhely előadása