"Élőben mindig olyan, mintha félig aludna. Szája kicsit nyitva, az egyik oldala gúnyos, a szeme meg el van tűnve, és néha, ha kap egy kis fényt alulról, akkor látszik, és nagyon gyilkos. Nagyon kegyetlen. És nem tudod felcímkézni. Nem típus, nem tudod belőni. Mint aki bármelyik pillanatban széteshet. Egyszerre szép és ronda. Ötven réteg az arca. Mint egy arkangyal, de gonosz és hiénaszemű és titokzatos és önpusztító. És amint forog a kamera: nem olyan, amilyen."

Egy filmrendező és egy rettegett arc, összezárva a vágószobában. Már minden eldőlt. De az is lehet, hogy még csak most dől el.

A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előadása