A II. felvonás színhelye ugyanaz, de késő már este van. Közben a komédiások felépítették kis színpadukat. A türelmetlenkedő közönség előtt végre felgördül a függöny és megkezdődik a comemdia dell?arte. Szereplői Colombina-Nedda, Arlechino-Beppe, Taddeo-Tonio és Pagliaccio-Canio. A törénet kísértetiesen hasonlít az első felvonásban történtekre. Colombina-Arlechino kettősét a berohanó Taddeo zavarja meg, aki kijelenti, hogy jön Pagliaccio, tehát Arlechinonak menekülnie kell. Colombina-Nedda ugyanazokkal a szavakkal búcsúzik tőle, mint korábban Silviotól. Ekkor Canio kiesik szerepéből és geyre dühödtebben követeli Neddától szerelmese nevét. Nedda nem hajlandó ezt elárulni és megpróbálja a látszatot menteni, visszaterelni az eseményeket a színdarab cselekményének medrébe. A közönség először semmit sem vesz észre és frenetikusan tapsolja a ?jelenetet?. Canio felesége szemére veti, hogy így hálálja meg hogy az éhezésből, a nyomorból emelte magához és imádja őt. Majd késsel a kezében fenyegeti feleségét, aki azonban bártan szembeszáll vele és nem hajlandó kiadni szeretője nevét. A tomboló férfi végül beledöfi kését az asszonyba. Nedda segítségért kiált, a közönség soraiból színpadra rohan Silvio, de Canio őt is leszúrja. Végül a színpad előterébe támolyog és bejelenti: "a komédiának vége".
A(z) Kolozsvári Magyar Opera előadása
Hozzászólások