Opera olasz nyelven, négy felvonásban.
Szövegét Henri Murger Scènes de la vie de bohème című művenyomán Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta.

Amikor Puccini korának egyik legnagyobb bestselleréhez, Henry Murger Jelenetek a Bohémvilágból című könyvéhez nyúlt, nyilvánvaló volt, hogy a történet inspirálta opera sikere nem marad el a könyvé mögött. Nem egészen így történt. A regényről ma már kevesen tudnak, Puccini műve azonban mindörökre bevonult a halhatatlanok közé. Népszerűségének oka talán abban a zeneszerzői attitűdben van, ahogyan az alaptörténethez viszonyul: a Bohémélet hősei szegények, nyomorognak és éheznek, a hideg elől menedéket nyújtó albérletük díját sem tudják kifizetni. Ezek alapján nyomasztó hangzásvilágot, depresszív dallamokat várnánk az operától, de nem ezt kapjuk. Puccini operájának hősei a fiatalság költői lelkületével festik át ezt a komor képet élhetővé, szerethetővé, mert minden nélkülözésük ellenére szeretnek élni. Éppen emiatt lesz olyan megrendítő erejű a valósággal való szembenézésük: a halál kíméletlen jelenléte kijózanító brutalitással rántja földre ezt az életet csak bohókás játéknak tekintő lebegést.

Szikora János rendezőt annak idején legendás tanárai – Békés András, Petrovics Emil és Nádasdy Kálmán – épp a Bohéméleten keresztül vezették be az opera világába. Ezért jelképesnek érzi, hogy ezt a zeneművet éppen most, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház megújult épületében rendezheti meg.

Közreműködik: a Kodály Filharmonikusok Debrecen valamint a Csokonai Színház Énekkara és a Lautitia Gyermekkar

A(z) Csokonai Színház előadása