I.felvonás.
A kaszárnya előtt ácsorgó katonáktól Don José után kérdezősködik egy szőke kislány: Micaela. A fiatal tizedes még nincs itt, csak az őrségváltással fog megérkezni. Micaela azzal távozik, hogy később majd visszatér. Felvonul az új őrcsapat - köztük José, majd kitódulnak a térre pár perces pihenőre a dohánygyári munkáslányok. Utolsónak jön Carmen. Azonnal a fiatalemberek gyűrűje veszi körül, de Carmen érdeklődését csak az az egy kelti fel, aki látszólag tudomást sem vesz róla, Don José. Egy rózsát dob feléje, aztán újból beszalad a gyárba. Amikor a tizedes magára marad a virággal, akkor tér vissza Micaela és átadja, amit José édesanyja megbízásából magával hozott; egy levelet, egy kis pénzt és - egy csókot. A fiú szórakozottan hallgatja kedveskedő szavait, gondolatai egyre csak a virág körül járnak. Alighogy Micaela távozott, a gyárból éles sikoltozás hallatszik. A tiszt Josét küldi, hogy a zűrzavarban rendet teremtsen. Hamarosan kiderül, mi történt. A munkáslányok között veszekedés támadt, és Carmen késsel megsebesítette egyik társnőjét. A hadnagy börtönbe viteti a heves vérű cigánylányt, de José, akit teljesen megszédített Carmen varázsos szépsége, szökni engedi.
II.felvonás.
Lillas Pastia kocsmájában tisztek, csempészek és cigánylányok szórakoznak. Egy éljenző fáklyásmenet Escamillót, az ünnepelt torreádort kíséri. Az arénák hőse azonnal udvarolni kezdene Carmennek, de a cigánylány elutasítja. Josét várja, a tizedest, aki miatta bezáratta magát és éppen a ma szabadul fogságából. Meg is érkezik José, de alig töltött néhány percet Carmen társaságában, felhangzik a takarodó: távoznia kell. Carmen felháborodása mérhetetlen. Most már hallani sem akar a katonáról, akinek előbbre való a kötelesség, mint az ő szerelmi. José indulna is, amikor Zuniga zörget a kapun. Ő is Carmen miatt jött. A két férfi kardot ránt, és csak az előrerohanó csempészek akadályozzák meg a vérontást. A tisztje ellen támadt tizedesnek nem marad más választása: beáll a csempészek közé.
III.felvonás.
Magas, sziklás hegyek között vezet a csempészek útja. Josénak nem való ez az élet. Carmen pedig a legszívesebben meg is szabadulna már szerelmétől. Escamillo ide is követi a cigánylányt, de csak Josét találja a csempészek pihenőjén. Csakhamar felismerik egymásban a vetélytársat, és kést rántanak, Carmen közbeveti magát, és megmenti a torreádor életét, akinek kése eltörött a harc hevében. Escamillo távozik, de abban a biztos tudatban, hogy Carmen szíve már az övé. Micaela is felkapaszkodott e zord vidékre, hogy Josét megtalálja, és közölje vele a hírt: a fiú anyja haldoklik. Az egykori tizedes követi a leányt, de megfenyegeti Carment: még találkoznak.
IV.felvonás.
Az aréna előtt színes tömeg ünnepli a felvonuló torreádorokat, köztük elsősorban Escamillót, aki Carmennel jelenik meg, hogy a leány tanúja legyen újabb diadalának. Amikor a tömeg szétoszlik, rongyos, tépett férfi áll Carmen útjába: Don José. Előbb könyörög a lánynak, térjen vissza hozzá, azután erőszakkal fenyegeti, de Carmen hidegen és fölényesen utasítja el. A végsőkig elkeseredett férfi, aki becsületét, emberségét áldozta fel szerelméért, leszúrja a cigánylányt.
A(z) Nemzeti Táncszínház előadása
Hozzászólások