Erkel Ferenc: Bánk Bán / Erkel Ferenc - Barta Dóra: Bánk bán

balett, opera, 2 felvonás, 175 perc, 2022.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Erkel Ferenc: Bánk Bán (opera)

(80 perc, 1 felvonás)

Katona József Bánk bánja irodalmunk legnagyobb történelmi drámája, keletkezése idején izzóan forradalmi tartalma miatt a cenzúra letiltotta. A belőle – Egressy Béni librettójával – készült dalmű pedig vitathatatlanul legnagyobb nemzeti operánk.

Az idegen királyné megöléséről szóló zenedráma az enyhülni nem akaró abszolutizmus időszakában is erős politikai aktualitást kapott, és a magyarság tomboló lelkesedéssel fogadta Bámulatos az opera hangulatteremtő ereje, színes és sokrétű a hangszerelése.

Ábrányi Kornél 1861. március 13-án, a Bánk bán operaváltozatának nemzeti színházbeli bemutatója után négy nappal ezt írta: „Erkel legújabb, régen várt dalművével fényesen bebizonyítá, hogy volt oka hallgatni, oly művel akarván meglepni s gazdagítani nemzetét, mely elévülhetetlen kincse fog maradni.” Színházunk 125 éves évfordulóján nem mehetünk el névadónk főműve mellett, ugyanakkor megragadjuk a lehetőséget, hogy újszerű módon mutassuk be a témát, kiemelve, hogy a legkülönbözőbb formákban is ugyanolyan átütő erővel szól a mai kor közönségéhez.

Közreműködik: a színház énekkara és zenekara
Rendező: TORONYKŐY ATTILA
Díszlettervező: TIHANYI ILDI
Jelmeztervező: JUHÁSZ KATALIN
Szövegkönyv: EGRESSY BÉNI
Zenei vezető: KÁROLY KATI
Karmester: DRUCKER PÉTERIVÁN SÁRA
Zenei munkatárs: MADARÁSZ ÉVA ANDREA
Rendezőasszisztens: MURÁR SZABINA
Szövegkönyvét Katona József drámájából írta: Egressy Béni

Szereplők:

Bánk bán: TURPINSZKY GIPPERT BÉLA / SERBÁN ATTILA
Gertrúd: LACZÁK BOGLÁRKA
Melinda: RENDES ÁGNES / NÉMETH-NAGY JOHANNA
II. Endre: ALTORJAY TAMÁS / NÉMETH MÁRTON
Ottó: TÖTÖS ROLAND / SZEMENYEI JÁNOS
Petúr bán: KRISTÓF ISTVÁN / BOGNÁR SZABOLCS
Tiborc: SIRKÓ LÁSZLÓ / KRISTÓF ISTVÁN
Biberach: MÁTYÁSI ÁRON / KELEMEN ÖRS
Soma: DONGÓ MÁTÉ / KIRÁLY DOMINIK
Szereplő: ANTAL MELINDA. FICSÓR BARNABÁS, MIKE-NAGY KITTI, UKLI FRANCISKA, PERJÉSI ANNA, CHUPP GABRIELLA, TFIRST MARIANN, TÓTH-SZÉKELY ZOLTÁN, VASTAG ISTVÁN, BENEDEK PÉTER, FÖLDI JÁCINT, FÖLDI JÁNOS, FÖLDINÉ MÉSZÁROS ORSOLYA, FÖLDES MÓNIKA, KÁLMÁN LILLA  ESZTER, KISS IMRE, KOVÁCS LEVENTE, KOVÁCS MIHÁLY, LACZKÓ ANDREA, OBERFRANK BERNADETT, PALOTÁS GÁBOR, POLYÁK ZSÓKA, SIPOS GÁBOR GERGŐ, TÓTH ANDREA, VÁRKONYI ZSOLT.

Átdolgozta: Nádasdy Kálmán

Katona József eredeti szövegét részben visszaállította: Galambos Attila

Erkel Ferenc - Barta Dóra: (balett)

(70 perc, 1 felvonás)

Bárki kapásból megmondja, hogy miről szól a Bánk bán: A középkorban egy felháborodott magyar nagyúr megöli az országon hatalmaskodó gonosz, idegen királynét. Ennyi. De tényleg csak ennyiről szól a remekművekben olyan gazdag magyar irodalom egyik csúcsaként számon tartott színdarab és a belőle készült emblematikus opera?

Katona József 24 évesen írta művét. Egy kecskeméti fiatalember, aki ugyanezeken az utcákon, ezek között a házak, templomok között sétálgatott, ahol ma mi is járunk. S közben formálgatta halhatatlan szereplőinek szavait. S hősei nem sokat megélt középkorúak, hanem vele egykorú fiatalok, akik azonban milliók sorsát befolyásoló pozíciókban kell, hogy helytálljanak. Gertrudis királyné német és 26 éves, Melinda, a feleség spanyol s úgy 22, Bánk, a nagyhatalmú bán pedig 32-35 éves lehet. Vállukon egy ország, egy nép sorsával. Kibírják? Vagy összeroppannak, mert ők is csak olyan sebezhető és gyarló emberek, mint bárki más?

Katona és Erkel Ferenc Bánk bánja egy mélyen emberi történet férjekről és feleségekről, hűségről és hűtlenségről, bűnről és megbocsájtásról, jellemről és jellemtelenségről, hatalomvágyról és kötelességtudatról. Mindarról, amiről ma is szól az életünk.

S mindez most a tánc nyelvén elbeszélve Barta Dóra koreográfiájával és rendezésében s a Kecskemét City Balett táncművészeinek előadásában.

Táncolják: a Kecskemét City Balett tagjai
Rendező: BARTA DÓRA
Koreográfus: BARTA DÓRA
Társkoreográfus: SZŐLLŐSI KRISZTINA
Díszlettervező: TIHANYI ILDI
Jelmeztervező: TIHANYI ILDI
Fénytervező: KATONKA ZOLTÁN
Animáció: ULRICH GÁBOR
Koreográfus asszisztens: KATONKA ZOLTÁN
Konzultáns: SZABÓ TAMÁS
Rendezőasszisztens: MURÁR SZABINA, CSÍK-DAJKA ORSOLYA

Felvételről közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara és énekkara, valamint szólistái: BÁNDI JÁNOS, KERTESI INGRID, LUKÁCS GYÖNGYI, FEKETE ATTILA, PERENCZ BÉLA, SZEGEDI CSABA, PATAKY P. DÁNIEL, KÁLMÁNDY MIHÁLY

Vezényel: HÉJA DOMONKOS

Bánk bán: FÖLDESI MILÁNRAJ MARTIN
Melinda: NAGY NIKOLETT
Gertrudis: SZŐLLŐSI KRISZTINA
Ottó: RAJ MARTINFÖLDESI MILÁN
Izidóra: VARGA LOTTIGÖMÖRI LARA
Tiborc: EMANUELE CO
Biberach: PAVLESZEK LÁSZLÓ
II. Endre: SZIGETHY NORBERT
Petúr bán: SALVATORE PAONESSA
Szereplő: LAJTER ESZTER, HOFFMANN LUCA, BAKONYI JUSZTINA

A hangfelvételt a Magyar Állami Operaház készítette 2011-ben.

A darab a Bánk bán című opera-keresztmetszettel egy este látható.

A két produkció időtartama összesen 175 perc egy szünettel.

 

A(z) Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

Hozzászólások

3/10
kiskiss 2022 máj. 21. - 20:46:35 3/10
keresztmetszet. Tegnap láttam Kecskeméten. Azt kell mondanom, hogy szó szerint ordító a különbség a budapesti Operaház előadásaihoz képest.
Én reménykedtem, hogy tud majd ez is jó lenni, bár sem a prózát sem a zeneiségét különösebben nem kedvelem a Bánk Bánnak. Nos, legnagyobb sajnálatomra úgy alakult, hogy nem tudott jó lenni.
Mindössze 2-3 előadó hangja és színpadi jelenléte ütötte meg a középiskolai szakkörökøn túl mutató szintet.
Az Ottót alakító Tötös Roland, a Biberachot alakító Mátyási Áron (remekül magára öltve a cselszövő szerepét, jó kiállású, helyes fiú remek hanggal, szívesen látnám kövér öreg férfiak helyett a hősszerelmes szerepekben) és a "lopni jöttem" Tiborcot alakító Sirkó László. Számomra ők hárman mentették meg az előadást, azt vártam, ők mikor lépnek színre mert jelenlétükkel és hangjukkal kiemelkedtek többiek közül. A többi egytől egyik sivalkodás, kiabálás, affektálás. Láttam már magyar nyelvű operát, lehetett érteni az ének szövegét, ami azt illeti, az olasz is... Ezt nem.
A díszlet rendben volt, a jelmezek ugyancsak (bár hazudnék ha azt mondanám, hogy értettem az öltözékek sokféle korbéli megjelenését). Nagy kár, hogy a nemesek ruhája mindegyik szereplőn legalább egy számmal nagyobb volt és lógott, semmi méltóságot nem sugallt.
A hangosítás nem tudom mennyire volt szükségszerű ebben a gyönyörű, ékszerdoboz színházban. Félő, hogy a kvalitásbeli különbségeket csak így lehet valamennyire egy síkra hozni.
És akkor ejtsünk néhány szót a Melinda tragédiáról.
Nem arról, hogy meghalt.
Hanem arról, hogy a beosztás szerint szerepet alakító Rendes Ágnes balesete miatt (aki állítólag két hónapja eltörte a lábát, és azóta a gipsz is lekerült), a váltótársa, Németh-Nagy Johanna játszott a színpadon.
Némán, tátogva. A hangot ugyanis Rendes Ágnes a proscenium páholyból szolgáltatta.
Ilyet kérem nem lehet a közönséggel megtenni, ez skandallum! Bármi is volt az ok, anyagi vagy presztízs vagy sértődés! Vagy bemegy és lenyomja fájós lábbal (amúgy szerintem akár gipsszel is mert nem táncolni kellett), vagy átengedi a másiknak! Dilettáns, a nézőt nem tisztelő és nagyon sajnálatos megoldás ez, ami mellékesen a színpadon imitáló művész számára is jól láthatóan meglehetősen megalázó volt.
Jól elbántak ezzel a Bánk Bánnal...
A balettot ezek után már nem vállaltam... (amit nem is értek, micsoda elvetemült ötlet külön előadni, hiszen a balettot bele lehetett volna szőni az opera előadásba.)