Fekete Gyula ötödik operájának hőse egy magánéleti kétségektől kínzott, ötvenes éveihez érkezett férfiú. Egy zeneszerző, akit történetesen Liszt Ferencnek hívnak. Az Excelsior! azonban nem dokumentumjáték és nem is történelmi darab, a hiteles tényeken alapuló történetet a fantázia mozgatja. A librettó szerzője Papp András így fogalmaz: "nem a zenészt látjuk, hanem egy olyan embert, aki válságos pillanatokban döntést hoz - elvileg lehetne bárki, de ami történik, az csak Liszttel történhetett".
Eredetileg egy részben adták volna elő a művet, de aztán mégis lett egy szünet. A...
Hozzászólások
2/10
FElepHánt
2011 márc. 17. - 10:53:03
2/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál---- www.toptipp.hu
EXCELSIOR! ----- Gothár Péter ----- Operaház - Thália---
Mint nyomtató lovak, körbe-karikába kerengenek a négyszögbe zárt zenekar és sajnálatos módon, a zene körül. A lehári operett-hangzást alulmúló, olasz operafinálékat hatványozó zenei anyag méltatlan Liszthez és az Operához. A "hát kéé-rem..."-típusú felütések, a nyúlós Disney-dallamok, a bulvármusical-szintû hangvétel kiált a parodizáló groteszk után!
A rendezés ehelyett komor méltósággal terelgeti körbe a kétségbeesetten helytálló énekeseket. A törpebolygók között akad azért csillag is: Mester Viktória érzéki orgánuma, delejes muzikalitása, szuggesztív játéka most is igazi énekmûvészt mutat.
A francba! Franz Liszt szerepében Franz Schubert joviális figurája jelenik meg, bár meg kell adni, Fekete Attila nagyon szépen énekli a minél hosszabb hangokból konstruált, a Mosoly országát idézõ szólamot. Ragyogó alkalmat kínál a sztori: a nagy zeneszerzõ megélhetési hírességnek ajánlkozik a vatikáni kultúrkörbe, ráadásul még vadházasságát is legalizálni szeretné, ám a cári titkosszolgálat/!/ és a bíborosi ármány keresztbe tesz... Igazi krimi-bohózat, kár volt kihagyni. De láthatjuk a barbár Árpádház szentjét, kinek kezébõl és a zsinórpadlásról az áhított "Egy rózsaszál" helyett ezrével hullanak a vörös szirmok. Még egyszer feltámad a remény: a Schubert-i "Három a kislány" analógiájaként, Liszt három szerelme tûnik fel, a menyasszony Karolin hercegnõ,- in dreivirtel takt, azaz keringõben az exfeleség és csattanónak, kasztanyett-pergõtûzben Lola Montez, a legendás lovasbalerina! A
három gráciát, szédületes váltásokkal, másodpercnyi különbségekkel hozza a fantasztikus Mester Viktória, aki a hangbeli differenciáltság mellett, karakterisztikus játékkal, árnyalt mimikával jellemzi alakjait. Az iróniára hegyezett Kiss Tivadar Spiridon inasával párban bemutatott tangó-variációk, villanásnyi idõre egy egészségesebb értelmezés felé lendítik a
tetszhalott darabot. A pápa-mobil toló-klónján begördülõ, kappanhangú I.Ince szánalmas körforgalmi furikázása már csak a kihagyott lehetõségek kolumbáriumát gazdagítja, a kínjában megtérõ zeneóriás kimódolt "mennybemenetele", a nevetségességig fokozott fanfáros-
üstdobos kádenciával a magyar operajátszás szégyenletes mélypontját jelenti.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások