Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Excelsior!

opera, 1 felvonás, magyar, 2011.

+ 15 kép

+ 19 kép

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

Fekete Gyula ötödik operájának hőse egy magánéleti kétségektől kínzott, ötvenes éveihez érkezett férfiú. Egy zeneszerző, akit történetesen Liszt Ferencnek hívnak. Az Excelsior! azonban nem dokumentumjáték és nem is történelmi darab, a hiteles tényeken alapuló történetet a fantázia mozgatja. A librettó szerzője Papp András így fogalmaz: "nem a zenészt látjuk, hanem egy olyan embert, aki válságos pillanatokban döntést hoz - elvileg lehetne bárki, de ami történik, az csak Liszttel történhetett".

A(z) Magyar Állami Operaház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2011. március 18., Magyar Állami Operaház

Stáblista

Alkotók

zeneszerző: Fekete Gyula
szövegíró: Papp András
karmester: Kesselyák Gergely
rendező: Gothár Péter
ének: Fekete Attila Fodor Tamás Mester Viktória Kertesi Ingrid Kovács Annamária Bárány Péter Birta Gábor Frankó Tünde Káldi Kiss András Kiss Tivadar
díszlettervező: Gothár Péter
jelmeztervező: Bujdosó Nóra
világításterv: Pető József

Hozzászólások

2/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál---- www.toptipp.hu

EXCELSIOR! ----- Gothár Péter ----- Operaház - Thália---
Mint nyomtató lovak, körbe-karikába kerengenek a négyszögbe zárt zenekar és sajnálatos módon, a zene körül. A lehári operett-hangzást alulmúló, olasz operafinálékat hatványozó zenei anyag méltatlan Liszthez és az Operához. A "hát kéé-rem..."-típusú felütések, a nyúlós Disney-dallamok, a bulvármusical-szintû hangvétel kiált a parodizáló groteszk után!
A rendezés ehelyett komor méltósággal terelgeti körbe a kétségbeesetten helytálló énekeseket. A törpebolygók között akad azért csillag is: Mester Viktória érzéki orgánuma, delejes muzikalitása, szuggesztív játéka most is igazi énekmûvészt mutat.
A francba! Franz Liszt szerepében Franz Schubert joviális figurája jelenik meg, bár meg kell adni, Fekete Attila nagyon szépen énekli a minél hosszabb hangokból konstruált, a Mosoly országát idézõ szólamot. Ragyogó alkalmat kínál a sztori: a nagy zeneszerzõ megélhetési hírességnek ajánlkozik a vatikáni kultúrkörbe, ráadásul még vadházasságát is legalizálni szeretné, ám a cári titkosszolgálat/!/ és a bíborosi ármány keresztbe tesz... Igazi krimi-bohózat, kár volt kihagyni. De láthatjuk a barbár Árpádház szentjét, kinek kezébõl és a zsinórpadlásról az áhított "Egy rózsaszál" helyett ezrével hullanak a vörös szirmok. Még egyszer feltámad a remény: a Schubert-i "Három a kislány" analógiájaként, Liszt három szerelme tûnik fel, a menyasszony Karolin hercegnõ,- in dreivirtel takt, azaz keringõben az exfeleség és csattanónak, kasztanyett-pergõtûzben Lola Montez, a legendás lovasbalerina! A
három gráciát, szédületes váltásokkal, másodpercnyi különbségekkel hozza a fantasztikus Mester Viktória, aki a hangbeli differenciáltság mellett, karakterisztikus játékkal, árnyalt mimikával jellemzi alakjait. Az iróniára hegyezett Kiss Tivadar Spiridon inasával párban bemutatott tangó-variációk, villanásnyi idõre egy egészségesebb értelmezés felé lendítik a
tetszhalott darabot. A pápa-mobil toló-klónján begördülõ, kappanhangú I.Ince szánalmas körforgalmi furikázása már csak a kihagyott lehetõségek kolumbáriumát gazdagítja, a kínjában megtérõ zeneóriás kimódolt "mennybemenetele", a nevetségességig fokozott fanfáros-
üstdobos kádenciával a magyar operajátszás szégyenletes mélypontját jelenti.

Válasz