Programkereső
Színház

Hat szerep keres egy szerzőt

előadás, magyar, 2010.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt című drámája az élet és a színház (művészet) egymásba fonódásáról szól; a rendezők többnyire valóság és játék átmeneteit boncolgatják az előadásokban. A Kaposvári Egyetem Színházi Tanszékének hallgatói elsősorban a szerepekben gondolkodnak - legyen az közvetlenül valóságos avagy közvetlenül színházi. Kocsis Pál színész és mesterségtanár rendezésében egymásnak felel és egymásból építkezik élet és színház; portrék, sorsok, múlt és jelen birkózik egymással, hátha kiderül, mire jó a színház...

A(z) Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai kar előadása

Stáblista:

Szereplők

Boros Anna Decsi Edit Formán Bálint Keresztény Tamás profilképe Keresztény Tamás Kiskamoni-Szalay Lilla Lábodi Ádám profilképe Lábodi Ádám Lovas Rozi profilképe Lovas Rozi Porogi Ádám profilképe Porogi Ádám Váncsa Gábor Vitányi-Juhász István

Alkotók

Ajánlók és kritikák:

Hozzászólások

Spoiler
10/10
FElepHánt 2010 dec. 10. - 16:19:42 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál-------- www.toptipp.hu------------------ HAT SZEREP KERES EGY SZERZÕT--- Kocsis Pál ---- KEMK-- Mohácsi-osztály ------- Ritka szerencséje van a Kaposvári Egyetem nemsokára végzõs színinövendékeinek a rendezõkkel, vagy éppen az utóbbiaknak velük? Rusznyák Gábor, Felhõfi-Kiss László, Anger Zsolt után most a kaposvári színház oszlopa, Kocsis Pál rendezett, aktív alkotói közremûködésükkel remek elõadást. Pirandello darabja eleve épít az improvizációs együttmûködésre, hiszen Színház a Színházban..., egy Színházban: Theátrum a Harmadik Hatványon. A színtér oldalában van ugyan egy kis színpad, a játék nagyobbik része azonban a különbözõ magasságú, szeszélyes rendben elhelyezett pódiumok között zajlik. Ráadásul rajtuk megszeppent nézõk is kucorognak, kicsire zsugorodva, nehogy egy tenyérnyit is elvegyegyenek a szûkös járásokból. A színészek valamilyen Pucinella-pantomimet próbálnak, talpig gézbe burkolva, az elementáris humorú Vitányi-Juhász István marionett-bábként zuhanások, hasra esések, bakugrások sorozatát mutatja be, amíg a benyomuló civilek meg nem zavarják ebben. A fikcióba betör a köznapok valós tragikomédiája, az életszerepek helyet követelnek maguknak a világot jelentõ deszkákon. A röplabdabírói emelvényen trónoló rendezõ, Lábodi Ádám egyre kevésbé képes uralni a helyzetet, fürge koncepció-váltással rövidesen már a betolakodók sztorijának kulcsjeleneteit próbálja. Nemcsak õ áll át a másik oldalra, Formán Bálint hiteles természetességgel alakítja Ottót, az ezermester színpadi mindenest, míg Porogi Ádám egyenesen olyan hétköznapi ember figurájába éli magát, aki képzelõerõ híján csak a pillanatnyi realitásban képes gondolkodni. Telitalálat: fantasztikus az az értetlenség, ahogy álmatagon téblábol színészek között és mindig éppen odaáll, ahol a legjobban útban van. Lovas Rozi, aki sudár reneszánsz kontraposztban hajladozva, lírai fuvola-futamokkal indít, a megesett lány szerepében fölényes könnyedséggel, metszõ poentírozással, heves lendülettel uralja a színpadot. Az oroszlánkörmök mellett, éles kiszólásaiban a macskakörmöket is ragyogóan érzékelteti. - .És hányféleképpen tudja azt a kalapocskát a fejére biggyeszteni! A minden térbeli konvcenciót bátran felrúgó rendezés, a bonyolult játék összehangolása, a karakterek kiválasztása Kocsis Pál-t dícséri, az együttest pedig az egymásra figyelõ tekintetek csúcsfeszültségû hálózata, melyben vibráló életerejük kering. A szerepek rendezõt találnak, a rendezõ egy nagyszerû osztályt, mi nézõk egy pompás produkciót.
Válasz

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás