"A darab címe Hedda Gabler. Mikor ezt a címet adtam neki, az volt a szándékom, hogy jelezzem, Hedda, mint személyiség inkább az apja lányának, mint a férje feleségének tekintendő. Nem igazán akartam úgynevezett problémákkal foglalkozni ebben a darabban. Elsősorban arra törekedtem, hogy embereket ábrázoljak, emberi érzelmeket, emberi sorsokat; napjaink bizonyos társadalmi viszonyaira és alapelveire építve. Ha majd az egészet elolvassa, az alapötletem világosabbá válik, mint ha most további magyarázkodása bonyolódnék."
/Részlet Henrik Ibsen leveléből - München, 1890. december 4./
Hedda egyike a világirodalom legösszetettebb személyiségeinek: egy tábornok meg nem alkuvó lánya, aki végzetes kompromisszumot köt; szenvedélyes asszony, aki szerelem nélküli házasságra lép; intenzíven élő ember, aki a halált választja - magának és a férfinek, akit igazán szeret.
"Az 'Életutazás = vonatút'- kép:
H(edda): Nem olyan könnyű kiugrani egy vasúti fülkéből. - Miközben robog a vonat. - Akkor sem, amikor áll. - Lehet valaki a peronon, aki látja."
"Férfiak és nők - nem ugyanabban az évszázadban élnek." /Ibsen feljegyzéseiből/
Petronella Barker, az előadás címszereplője, saját értelmezését is hozzáadja a szerephez, és a remek előadások sorához. A rendező: Eirik Stubo, a Norvég Nemzeti Színház művészeti igazgatója, belebújik az Ibsen-hősök bőrébe. A pontos szövegértelmezésre és expresszív vizualitásra helyezi a hangsúlyt. A díszlettertvező, Kari Gravklev és a fénytervet készítő, Ellen Ruge fontos alkotótársai.
"Eirik Stubo félelmetesen jó, modern rendezése, tiszta és okos." Aftenposten
"Tiszta, modern ábrázolás." Dagbaldet
"Szigorú, félreérthetetlen gondolatokat közlő színház." Vart Land
A(z) Katona József Színház előadása
Hozzászólások