Két kicsi hód

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

Kanada végeláthatatlan őserdejében élt az ezerkilencszázas évek elején egy indián vadász. Mindenkitől távol, magányában írta az erdők világában játszódó történeteit, amelyek nagy sikert arattak szerte a világon. Bár Szürke Bagoly vadász ember volt, neki nagyobb örömöt okozott az állatok világának megismerése, mint az erdők teremtményeinek elejtése. Ez a szeretet késztette arra, hogy megírja két kicsi hód és két indiángyerek történetét, akik valóban éltek. Az árván maradt kis hódokat befogadják és nevelgetik az indiángyerekek. A városból jött, mohó prémkereskedő azonban édesapjuk tartozása fejében elviszi tőlük az egyiket, és eladja azt az állatkertnek. Szomorú csend borul az eddig vidám nevetéstől, hódcsevegéstől hangos erdei otthonra. Az egyedül maradt testvérke megnémul és sorvadozni kezd. Ki tudja mi történt a másikkal? Az indiángyermekek álmában megjelenik elhunyt édesanyjuk, - mint tündér - és kéri őket, hogy hozzák vissza a kis hódot testvéréhez, mert mindenkinek ott kell élnie, ahol az otthona van. S a gyerekek elindulnak a nagy kalandra!

A regényből készült zenés darabunk a felnőtteknek is szól. A történet talán soha nem volt annyira aktuális, mint ma.. Fordítsuk kicsinyeink figyelmét is a természet felé! Tanítsuk meg őket arra, hogy ne csak kapni akarjanak, hanem őrizzék meg a természet értékeit, óvják a minket körülvevő erdők, mezők, folyók élővilágát, a csodálatos természetet!

Cs. Szabó István - rendező

A(z) Budaörsi Latinovits Színház előadása

Stáblista

Értékelés:

2 szavazatból