Liliom az örök clown, a lisztes arcú bohóc, aki a körhinta aranyozott falovacskái és éles hangú műanyag dudái között egy másik, mágikus szférába emeli hallgatóit, felröpíti őket valahová, egy olyan világba, amelynek létezéséről maguk sem tudtak, de tudatlanul is sóvárogtak utána. Liliom művész; nem tisztességes ember - a szabadság, a pillanat javíthatatlan szerelmese, képtelen beilleszkedni a hétköznapok szürkeségébe, monotóniájába.
Liliom férfi. Mindenki őt akarja a ligetben. Cselédek, nevelőnők, özvegyasszonyok hőse. Liliom gyerek, aki nem tud felnőni. Aki nem akar felnőni. És amikor mégis fel kell nőnie, mert találkozik az igazi, vagy a vészterhes, örvénybe sodró szerelemmel, abba belepusztul. Belepusztul a rázuhanó felelősségbe. Ahol nincs cirkusz, zene és taps, csak kifizetetlen számlák és mosatlan ruhák. Ahol választani kell. Ahol a kötöttség elől menekülőnek családot kell alapítania....
Liliom a kortársunk. Ott ül mellettünk a padon. És mi választhatunk, megérintjük-e...
A(z) Móricz Zsigmond Színház előadása
Hozzászólások