Színház

Líra és Epika

mesejáték, 1 felvonás, 90 perc, magyar, 2009.

Értékelés:

6 szavazatból
Szerinted?

Évszázadok óta dúl a háború Epikum és Líria birodalma között. A jól nevelt és mindig pontosan fogalmazó epikumiak nem szenvedhetik a versben beszélő líriaiak tódításait - és viszont: a költői képekben lubickoló Líria ki nem állhatja a sótlan Epikumot. "Mert az életben a legnagyobb érték a pontos igazság!" - vallja Eposz király és Prozetta királyné. Líria fejedelme, Poézis király azonban azt feleli erre: "Mit nekünk tények meg más gyanús izék! Az igaz, ami szép." A hosszú viszályban megfáradt királyok mégis úgy döntenek, hogy Líra herceg és Epika házasságával békét szereznek országaik számára. Az esküvő a kölcsönös bizalmatlanság jegyében botrányba fullad. Folytatódna is a háború, ha Líra és Epika nem szerettek volna egymásba...

A(z) Budapest Bábszínház előadása

Bemutató időpontja:

2009. május 13., Budapest Bábszínház

Stáblista:

Szereplők

Eposz király (Epikum uralkodója)
Prozetta királyné (a felesége)
Epika királykisasszony (a leányuk)
Kroki (prózai udvari bolond)
Próza márki (epikumi lakos)
Anyakönyvvezető (katona, szolga)
Poézis király (Líria uralkodója)
Szinesztézia királyné (a felesége)
Líra herceg (a fiuk)
Spondeusz (tréfás líriai apród)
Pirrikkiusz (két tréfás lírai apród)
Licencia (lírai udvarhölgy)
Tisztelendő atya (katonák)

Hozzászólások

F_E_B 2010 márc. 23. - 12:14:05 Előzmény Iziszcsillag5
"A rendezõ, Mácsai Pál neve azért már az elõadás elõtt jelezte, hogy nem akármilyen bábjátékról van szó."

Mácsai Pál nem bábrendezõ. Miért volt evidens, hogy jó lesz a rendezése?

Új hozzászólást a hozzászólás gombra kattintva lehet...
10/10
Iziszcsillag5 2010 márc. 21. - 16:25:56 10/10 Előzmény F_E_B
Líra és Epika - Budapest Bábszínház

2010. 03. 14.
Szabó Borbála – Varró Dániel: Líra és Epika

Budapest Bábszínház





A tegnapi napon az immár IV. alkalommal Debrecenben zajló Deszka Fesztivál egyik kimagaslóan jó teljesítményét, a Líra és Epika címû darabot láttam a Budapest Bábszínház elõadásában.

Maga a szöveg eleve ötletes, pazar nyelvi –és irodalmi fordulatokat, csattanókat tartalmaz, a szlenget úgy elegyíti a magas nyelvi normákkal, hogy elképesztõen kacagtató mókáknak lehetünk mi is a részesei, a történet szintén mesterien megírt, bájos és elragadó.

Budapesten éppen szeptember óta szerettük volna megnézni e darabot, de még esélyünk sem adódott arra, hogy jegyet kaphassunk rá. Így az itthoni berkekben is nagyon észnél kellett lennünk, hogy bejuthassunk a szent varázslat templomába.

Miután a történetrõl és a kritikákról is elég cikk áll rendelkezésre a neten, így csak saját benyomásaimról szeretnék röviden beszámolni.

A rendezõ, Mácsai Pál neve azért már az elõadás elõtt jelezte, hogy nem akármilyen bábjátékról van szó.

A darab nem a hagyományos „kõszínházi bábszínház” világát követi, azaz nincs paraván, csupán a bábszínészek és a tér. Bárhol, akár itthon is eljátszhatná az a tizenkét kiváló színész, aki a szerepeket megkapta. A színészek fekete ruhája és a bábok egységes karton színe hatalmas kompozíciót hoz létre: a japán bunraku világát idézi. Itt sincs eltakarva a színész, a mozgató, sõt néha hangsúlyozzák is. Azonban mégis elhisszük, hogy a báb külön életre kel. Játék ez, a látszat és a képzelet között: ott a mozgató, látom, de az észt legyõzi valami különleges hatalom, egyszer csak nem figyelünk másra, csak a bábokra, az õ életükre…

Ha egy közönség színházba megy, elvárja, hogy ne lásson semmit a „sötét” elõtt, itt azonban már érkezésünkkor ülnek, fecsegnek, járkálnak a bábszínészek. Nincs határ köztünk, köztük és a bábok között. Beavatottak vagyunk egy térbe, olyan ez, mint egy fogadás: járkálás, ricsaj, hangulat. Ez a közösségi élmény csak nõ, hiszen fokozatosan tanúi leszünk Líria és Epikum birodalmainak csetepatéi dolgaiban, együtt nevetünk, csodálkozunk és tapsolunk. Ez lehet a rendezés egy nagy elõnye. Szerencsés a tér választás és a minimalizálás, ami a darabot összetartja. Nincs felesleges tárgy, jelmez, színész…

Még a szünet is természetes, s az elõadást lezáró óriási taps pedig egyaránt a színészeké, a bábtervezõ munkájáé, a rendezõé és természetesen Varró Dánielé. Ritkán látni ekkora sikert, s még kevésbé fordul elõ az emberrel, hogy nehezen áll fel székébõl, mert akár még egyszer megnézné ugyanazt, hiszen oly gyönyörûségesen boldogságos pillanatokat élhetett át.

Le a kalappal, Budapest Bábszínház!

Iziszcsillag5



Nem tudom, hogyan kell új hozzászólást indítani!
Nagyon ideillik, azért illesztettem be ide!
Remélem, nem baj!
Gabriella54 2009 máj. 18. - 02:17:09 Előzmény F_E_B
Úgy értem, abban csalódtam, hogy a nyíregyházi elõadásnak vártam topicot és nem a Bábszínház-bélinek :)
Még nem láttam :)
szepcsi 2009 máj. 18. - 01:34:24 Előzmény Gabriella54
ennyire traumatikus volt? :)
Gabriella54 2009 máj. 14. - 18:57:20 Előzmény F_E_B
Hirtelen felindulásból azt hittem, a nyíregyházi elõadás, de csalódnom kellett :(
F_E_B 2009 máj. 14. - 11:20:51
Végre újra olyan darab a babszínházban, amit nem vesznek le 10 elõadás után.
Tuti siker lesz