Színház

Maya

operett, magyar, 2009.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Egy angol milliomos fia hajnali részegségében legjobb barátját lövi agyon. A gyilkos az idegenlégiónál keres menedéket. Itt, Tangerben ismerkedik meg Mayával, a csodálatosan szép táncosnővel, aki hozzásegíti a fiatalembert, hogy megszökjék a szaharai pokolból. Az üldözők már a szökevény nyomában vannak, de Maya magára vonja a figyelmet. Táncol, és ez a néhány pillanat, mely az üldözőt szinte odaszegezi a mulató padlójához, elegendő ahhoz, hogy a tenger felől megszólaljon a jel: a menekülő már biztonságban van, a mentőhajó fedélzetén. Tanger után Párizsban folytatódik a mese. Maya már világhírű táncosnő. Az ifjú milliomos is vígan éli világát. Kiderül, hogy állítólagos áldozatának kutyabaja. A pisztolygolyó egyetlen hajszálában sem tett kárt. A fiatalember nem úgy viselkedik megmentőjével szemben, mint ahogy az operettmorál szerint kívánatos, de mindez pillanatnyi késedelmet jelent csupán. A szerelmesek egymásra lelnek, s örök boldogságban egyesíti őket az áradó zene, no meg a trükkös szövegkönyv.
Fényes Szabolcs így vallott önmagáról, mikor 1967-ben a Maya szabadtéri bemutatójára készültek: "Mit is írhatnék harmincöt éves zeneszerzői jubileumomra? Talán csak ennyit: meggyőződésem, hogy a zenének, különösen a könnyű zenének, amellyel az életem összefonódott, a melódia lelke, a világa, az anyanyelve. A melódia a zenének - hogy is mondjam csak - humánuma. Dallamától emberi a muzsika."

2010 - POSZT: A Thália Színház Rivalda díja

A(z) Gárdonyi Géza Színház előadása

Bemutató időpontja:

2010. február 26., Gárdonyi Géza Színház

Stáblista:

Hozzászólások

FElepHánt 2010 máj. 30. - 14:43:00
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál------ www.toptipp.hu ----------------------------- MAYA------- Zsótér Sándor ----- NEM AJÁNLÁS!!!---- Egri Gárdonyi Géza Színház------ Hogy operettet mennyire lehet úgy játszani, hogy a mezei nézõ és a vájtszemû ítész tetszését is elnyerje, azt Kaposvár után már számtalan más próbálkozás is igazolta. Csak azokat a finom idézõjeleket kell megtalálni, melyek a fonák abszurditást is megmutatják, persze zeneileg és kivált éneklésben azért meg kell ütni egy színvonalat. Sajnos, Egerben ez nem történik meg, a szokásos átírás is elmaradt, így a derék Harmath Imre poénjai képviselik az "a"humort, (fosztóképzõvel). /Elrettentõ példának: "Vettem neked egy villát Nizzá- ban!!! ...meg egy kést és kanalat a Lafayette-árúházban"/ Még Fényes Szabolcs sem az az igazi, elsõ sikere volt ugyan, de meg sem közelíti a késõbbiek, annyi slágert hozó szintjét. A hangvételben nem tudjuk felfedezni a rendezõ autentikus stílusát, egyetlen kivétel a tánckar szerepeltetése. Szó volt arról, hogy jelenlétük a korabeli Orosz Balettet idézi, ezzel a zenével azonban nehéz helyettesíteni Stravinszkijt. Ladányi Andrea megkísérelte a lehetetlent, a csak fotók alapján ismert gesztusok újrafogalmazására tett kísérletet, (erre már volt régebben sikeres példa), de a színpadi cselekmény háttereként élõ koreográ- fia nem válhatott revelatív kontraszttá. A táncosok viszont, tucatnyi alakban nagyszerûen helytálltak, mint mellékszereplõk, állandó jelenlétüket a koreográfus változatos mozgáselemekkel, kiválóan rajzolta meg. Benedek Mari jelmezeiben is felfedezhetjük a gyagilevi elemeket, példásan sokszínû tán- cosok ruhatára és lenyûgözõen dekoratív Maya csillámos fekete estélyije. A címszerepben Járó Zsuzsanna mozgásban tökéletes táncosnõ, alakja imponáló, az éneklés egyenetlenségeit szuggesztív játékkal hidalja át. Igazi erõssége a kemény drámaiság, mint befutott díva, a Nagy Nõ szerepében fantasztikus szuggesztióval játszik. Vajda Milánt karizmatikus gesztusai dicsérik, Ötvös András most is briliáns lendülettel komédiázik és táncoskomikusi erényeit is megcsillogtatja, több szerepben is feltûnik Venczel Valentin markáns eleganciája. Igazi öröm, hogy Jeles Rendezõnk vigyázó szemeit a zenés színpadra veti, nagy reményekkel várjuk következõ munkáját, amely egy jó darab, kiváló énekes-színészekkel... 2010