Egy név. Két évszám és egy kötőjel. Mintha ezzel mindent el lehetne mondani. Hogy hogyan élt, milyen ember volt, hogy szerette-e a csokoládét vagy, hogy mi volt a kedvenc színe. Hogy hányszor sírt örömében és hányszor, mert szomorú volt. Hogy volt-e igazán szerelmes… Hogy mit gondolt életről és halálról…
Levko Esztella és Magyari Etelka előadása finom mozdulatokkal bogozza a szálakat az elmúlás, az elengedés, az elfogadás körül. Nem keres válaszokat, de kérdez, aláhúz és felkiált. Közel hozza és idézőjelbe teszi mindazt, amiről nem, vagy csak alig beszélünk. Nem ítél, csak felmutat. A törékenységet, a mozdulatok és a szavak visszavonhatatlanságát, az élet teljességét, mely mindig önmagába fordul vissza. Teret és időt nyit azoknak a dolgoknak az elmesélésére, amiket még el kellene mondani, mielőtt elmegyünk…
Levko Esztella angliai és oroszországi színházi tanulmányai mellett Lengyelországban dolgozott évekig, majd szabadúszó lett itthon, színpadi munkái mellett filmekben is dolgozik és tréningeket is tart. Magyari Etelka a Csiky Gergely Állami Magyar Színház tagja, kettejük együttműködése 2015-ben kezdődött nemzetközi koprodukciós előadásunk, a Manipulációk szereplőiként. Ezt követően a TESZT - Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó keretén belül Esztellka címmel mutatták be műhelymunkájukat, majd 2016-ban a temesvári színházban megszületett a Még ezt elmondom, aztán megyek... című személyes hangvételű, lírai produkciójuk.
Hozzászólások