Színház

Mennyei hang!

vígjáték, 2 felvonás, 2018.

Értékelés:

7 szavazatból
Szerinted?

Florence Foster Jenkins, akit a világ legrosszabb operaénekesnőjének tartanak, 1868-ban született Amerikában, Pennsylvaniában, 1912-től hangversenyezik – hangos sikerrel – lemezt készít, haláláig (1944) az elhivatott énekesnők életét éli. Ugyan lelkét a legtisztább muzsika árasztja el, a kijövő hanggal baj van: se ritmusérzéke, se hallása, ámde mindez nem zavarja népes rajongótáborát. Előadásaiból annyi szeretet, báj, a zene felemelő, nemesítő hatásába vetett hit árad, hogy ellensúlyozza fals hangjait. Első hangversenyét New York Cityben, a Ritz-Carlton báltermében tartotta, utolsót a Carnegie Hallban. Hangversenyeire minden jegy elkelt, sőt az utcán állva, tömegek reménykedtek, hogy bejuthatnak a nem mindennapi produkcióra. A közönség nevetett rajta – de imádta Jenkinst. Peter Quilter darabját sok nyelvre fordították le, húsz országban játszották –
a főszerepet alakító híres, kiváló színésznőknek köszönhetően – kiemelkedő sikerrel.

A Játékszínben Bánsági Ildikó játssza az elragadó énekesnő szerepét. „Florence hitte, hogy csodálatosan énekel. Én még keresem a motivációt, ami engem színészként annyira felkavar, hogy el tudjak idáig jutni. De el fogok” – nyilatkozta Bánsági Ildikó az olvasópróba előtt.

A Florence férjét alakító Gálvölgyi János is készül a szerepre: „A történetet ismerem, a szövegkönyvet már elolvastam, egyelőre azonban nem tudtam megfejteni a nőnek a titkát. Hiszen valami különleges képessége csak volt, amivel ilyen érdeklődésre tett szert. A pénz ehhez nem elég. Annyira rossz, hogy az már jó – talán ebben a közhelyben állt az ő ereje.”

Jenkins zongoristáját Szemenyei Jánoskelti életre. A produkció különlegessége, hogy az énekes-zongorista páros mindkét tagjától komoly zenei felkészülést igényel, hiszen a darabban elhangzó zenei részleteket rendesen meg kell tanulniuk ahhoz, hogy csapnivaló hangi élménnyel ajándékozzák meg a közönséget.

Az angol szerző, Quilter színpadi művei rendkívül népszerűek, szerte a világban több mint negyven városban, harminc nyelven játsszák darabjait. A Jenkins életéről írt vígjátékát a bemutató után méltatta a Daily Telegraph, a Daily Mail, a Sunday Times és a The Guardian is.

A(z) Játékszín előadása

Bemutató időpontja:

2018. április 28., Játékszín

Stáblista:

Szereplők

Florence Foster Jenkins
Cosme McMoon
Mrs. Verrinder-Gedge
Mexikói házvezetőnő

Alkotók

Hozzászólások

Abenroo 2018 máj. 04. - 19:54:51
Elnézést kijavítanák de Mrs. Verrinder- Gedge szerepét Bacsa Ildikó játsza Murányi Tünde pedig a mexikói házvezetőnőt; a darabban. Köszönöm.

5/10
jbaj 2018 ápr. 29. - 04:40:49 5/10
Mennyei Hang / Florence Foster Jenkins - Játékszín

Mikor egy-két hónapja először megláttam a Nagykörúton a darab reklámját, nagyon megörültem. Alig vártam, hogy lássuk élőben a premiert. Nagy örömmel is ültem be a nézőtérre. A 2016-os Meryl Streep film elejétől a végéig levett a lábamról, ezért is mondtam magamnak, hogy ezt a darabot nem szabad kihagyni. Nos hát azt kell, hogy írjam, elég vegyesek az érzéseim. Az első 10-15 perc például furcsa, szokatlan. Rá kell állni, meg kell szokni, hogy ez a rendezés “kicsit” eléggé más, mint az eredeti forgatókönyv. Az egész előadás úgy kezdődik, hogy egyből belecsapnak a közepébe. A zongorista már az első jelenettől kezdve ki van választva Florence számára. Nincs felvezetés. Aki nem ismeri a történetet, az mit gondol vagy hogy nézi az előadást? Nyilván más szemmel, az biztos.:) A díszlet szép, hangulatos, kellemes volt és bár értettem, hogy színpadrendezés szempontjából praktikusabbra szerették fogni a style-t, de Florence szobájának színpadképe túlságosan letisztultra sikeredett az eredetinél. Bizony. A spanyol szobalány valami zseniális volt. Rajta visítottam a legjobban. Lévay Viktória szerepe felettébb szórakoztató és nagyon élveztem, de az igazi történetet tekintve elhanyagolható, ugyanis csúnya szóval élve, de felesleges szereplő. Sok helyen tűnt összecsapottnak az előadás és sok mindent, sok fontos momentumot hagytak ki. Például, hogy Florence szifiliszben szenvedett és a cselekmény mondhatni két szálon fut, mivel a felettébb vidám, üde, kedves történetnek van egy szomorú, méghatóbb vonulata is, ami előtt ezúttal a rendező szemet hunyt. Szintén még csak egy árva szó sem esett arról, hogy bár St. Clair Bayfield rajongásig szereti F. Jenkins-t, támogatja mindenben, mégis szeretőt tart Florence mellett. Pedig ez sem elhanyagolható, ha nézőként jobban bele szeretnénk mélyülni a történetbe. Nehogy félre értsen bárki, jól szórakoztam és jól éreztem magam, többször is hangosan nevettem!!! Bánsági Ildikó művésznő tehetsége itt is ragyogó, beszédhangja selymesen melengető. Brillírozott. Itt inkább a rendezésben, megvalósításban találtam több kivetnivalót. A kiskutya szál és annak halálának jelenete például teljesen felesleges volt. Miért kellett? Vicces volt, sziporkázó, de felesleges jelenet. Ahelyett betehettek volna legalább egy szálat, ami a felsoroltak közül kimaradt. Mindezeket egybevetve az utolsó, finálé jelenet rettentően megérintett. Már azért megérte látni az egész előadást! Megható és hatásos volt. Köszönöm az élményt a stáb összes tagjának! :)

24/F