Mese a nőről, aki...

táncelőadás, magyar, 2016.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Homokszemeket cipel. Amelyekből később összeáll a váz. Csontja és élete váza. Egy és ugyanaz a kettő. Benne feszül az alkalmazkodás, a méricskélés, az elrugaszkodás. A párhuzamosok végtelene. Megsemmisítő viszonyok. Féktelen öröm. Rettegés, félelem. A nő üti, öleli, tépi, harapja párját. Szabadságvágya tolvaját látja benne. Szabadulni akarása kerekedik végül felül. Megy és marad. A sivatag láthatatlan élettel teli. Megkeresi a farkas asszonyt. A farkas asszonyt, aki összeilleszt, életet lehel, és dúdolni kezd. Tánca maga a teremtmény. Mindent ő teremt meg. A nőt is. Aki nem más, mint ő.

Tánc és koreográfia: Turós-Máté Kinga

Zenei kíséret: Vogel Judit, Módri Györgyi

A(z) Dubniczay palota - László Károly Gyűjtemény előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások